A legfontosabb szabályzó dokumentum, a házirend ismertsége nem kimagasló, a tanulók egyharmada gondolja úgy, hogy teljesen ismeri, további 46 százalékuk csak “inkább igen” választ adott, 15 százalékuk pedig nem ismeri ezt a dokumentumot.
Az iskolai házirend betartásával kapcsolatban érdekes kettősség figyelhető meg, a diákok saját véleménye szerint ők maguk lényegében inkább nem tartják be a házirendet, 47 százalékuk nyilatkozta ezt, ugyanakkor pozitívan nyilatkoztak a házirend betartásával kapcsolatban a tanárokról, akik a rájuk vonatkozó részeket inkább betartják, mint a diákok, kétharmaduk gondolja így. A házirend mellett rákérdeztünk két tipikus iskolai fegyelmi problémára is, az igazolatlan hiányzásra és a tanórák menetének zavarására (pl. beszélgetéssel, levelezéssel, sms-ezés), saját bevallásuk szerint inkább az utóbbi magatartási gond jellemző az iskolák tanulóira. Levelezéssel, beszélgetéssel vagy sms-ezéssel a megkérdezettek 51 százaléka szerint osztálytársaik zavarják a tanítás menetét. Az igazolatlan hiányzással kapcsolatos kérdésre a fiatalok egynegyede mondta azt, hogy osztálytársaikra jellemző ez.
Az iskola fegyelmi életére vonatkoznak a diákok sérelmei is. A diákjogok deklarálása óta egyre kevesebb helyen fordul elő, hogy a pedagógusok megsértik a tanulók jogait. Mi három tipikus diáksérelmet soroltunk fel (óratúltartás, megalázó helyzet, levéltitok megsértése) és megkérdeztük, hogy mennyire jellemzőek ezek az iskolára. Mint a lenti táblázatból is látszik, ezek a sérelmek bár általában nem jellemzőek a vizsgált iskolákra, a tanulók több mint 16 százaléka beszámolt alkalmankénti előfordulásukról.
A diákok 11 százaléka szerint teljesen, további 22 százaléka szerint inkább jellemző a tanárokra iskolájukban, hogy túltartják az órákat, s közel hasonló arányban vélik, hogy a diákot megalázó helyzetbe hozzák. A legkevésbé jellemző a felsoroltak közül, hogy a tanár elolvasná a diák levelét, ezzel mindösszesen 16 százalékuk értett egyet.
Az iskolákban a fenti diákjogi eseteken kívül több, részben más típusú problémák is felmerülnek, főleg a diákok között közvetlenül. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy egymás között az alábbi konfliktusok milyen gyakorissággal fordulnak elő a székesfehérvári iskolákban. Ahogy a lenti táblázatban is látható, leggyakrabban az osztálytársak gúnyolása, lökdösése fordul elő, illetve egymás nevén szólítgatás gúnyos célzattal, ez 13-14 százalékban szinte napi szinten történik, és a gyakori előfordulási arány is viszonylag magas ezekben a kérdésekben. A diákok egynegyede nyilatkozta azt, hogy rendszeresen előfordul, hogy egyes osztálytársaikat a többiek valamiből direkt kihagyják. Trágár történetek meghallgattatására, az osztálytársak megfenyegetésére, illetve személyes holmik elvételére szerencsére túlnyomórészt nem kerül sor az iskolákban.
A tanulók véleménye alapján egyáltalán nem vagy csak egy kicsit ismerik a diákönkormányzat azt, hogy mit szeretnének az iskolába járó fiatalok, csupán a teljes korosztály 36 százaléka vélte úgy, hogy nagyrészt ismerik, illetve 7 százalék véli azt, hogy a diákönkormányzatok teljes mértékben tisztában vannak az igényekkel. További fontos információ, hogy a diákok 13 százaléka tanácstalan ebben a kérdésben. |