A Városházán dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy Székesfehérváron a mikro-, ki- és középvállalkozások mellett a multinacionális cégek is jelen vannak, így a város gazdasága egy jó fokmérő az ország gazdaságáról is. Radetzky Jenő a FMKIK elnöke a rendezvény moderátora kiemelte, hogy a források iránti versenyben szeretnék, ha a helyi gazdasági erő éle járna. Mint mondta több olyan rendezvényt tartottak már, ahol a Széchenyi tervről volt szó: egy célja van ezen rendezvényeknek, hogy a fehérvári vállalkozók minél nagyobb részben tudjanak részesedni a Széchenyi terv által nyújtott lehetőségből.

 

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke nyitóbeszédében elmondta; a rendezvénysorozat célja, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről és az év elején elindult Új Széchenyi Terv pályázati kiírásairól szóló információk minden érintetthez, különösen a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz első kézből juthassanak el. Petykó Zoltán hangsúlyozta; a fórum lehetőséget biztosít arra is, hogy a pályázati rendszer átalakításával kapcsolatos igényeket, észrevételeket, és az eddig szerzett tapasztalatokat – legyenek azok jók, vagy rosszak -, a gazdasági élet szereplői megfogalmazzák, így a javaslatokat aztán be tudják építeni az új rendszerbe.

 

 Az NFÜ vezetője beszédében felidézte; a 2007-2013-ig tartó időszakra megfogalmazott Új Magyarország Fejlesztési Terv két fő célja a gazdasági növekedés elérése és a foglalkoztatottak számának bővítése volt. Ezen célkitűzéseket nemcsak, hogy nem sikerült elérni, hanem a gazdasági- és társadalmi mutatók évről-évre egyre rosszabb értékeket mutattak. A rossz teljesítmény annyira legyengítette az országot, hogy a pénzügyi- és gazdasági világválság már a teljes kiszolgáltatottság állapotában érte el hazánkat – fogalmazott Petykó Zoltán. „Ekkor teljesen világos volt mindenki számára, hogy Magyarországnak új gazdaságpolitikára van szüksége. Az Új Széchenyi Terv a gazdasági növekedést állítja a gazdaságpolitika centrumába. 2014-ig az 1%-os GDP növekedés helyett 4-6%-os bővülést céloztunk meg; a beruházási rátát a mostani 17%-ról 27%-ra szeretnénk emelni, a következő 3 évben 250-300 ezer új munkahelyet kívánunk teremteni, az államadósság mértékét pedig a jelenlegi 82%-ról 60-70%-osra akarjuk szorítani. Ezek megvalósításához, valamint az ország versenyképességének növeléséhez nyújt alapot a kormány új gazdaságpolitikája” – hangsúlyozta az NFÜ elnöke.

 

 Az Új Széchenyi Terv a termelő és technológiai szektorok hangsúlyosságát előtérbe helyezve hét kitörési pontot fogalmaz meg; az egészségipar, a zöldgazdaság, a foglalkoztatás, a tudomány- és innováció, a vállalkozásfejlesztés, az otthonteremtés, valamint a közlekedésfejlesztés területén. Március 1-től 78 pályázati konstrukció nyílik meg, amelyek összesen 1100 milliárd forintos fejlesztési forrást jelentenek a magyar gazdaság számára. Lehrner Lóránt az NFÜ helyetes elnöke a 2020-ig szóló európi gazdasági stratégiáról is beszélt, melynek rövid távú célja a válságból való kilábalás, hosszabb távon pedig a fenntarthatóság a cél.