 Eseménynaptár |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Nincs esemény!
|
|
|
Városkártya |
|
|
|
|
|
Tourinform |
|
|
|
|
| Webkamera |
|
|
|
|
FehérVár magazin |
|
|
|
|
|
2GO Fehérvár |
|
|
|
|
|
Vörösmarty Rádió |
|
|
|
|
|
360 Fehervar |
|
|
|
|
|
Látnivalók |
|
|
|
|
|
Tömegsport |
|
|
|
|
|
|
|
 Gazdaság - 2009. 01. 08. |
| Több béren kívüli juttatás adható idén adómentesen |
 Idén a minimálbér 69 ezer forintról 71 500 forintra növelésével több béren kívüli juttatás adómentes értékhatára megváltozott. A béren kívüli juttatások értékhatárainak emelkedésével a cégek magasabb összeggel motiválhatják dolgozóikat, úgy, hogy bérköltségeiknek akár 50 százalékát is megtakaríthatják. Az új évvel az adómentes értékhatárok mellett az adóköteles természetbeni juttatások adója is módosul.
Minden cégvezető ismeri azokat a kerülőutakat, amelyekkel csökkenthetők a bérköltségek. A kockázatos trükkök helyett azonban létezik egy jóval motiválóbb pénzügyi eszköz is, amellyel a munkáltató adó- és járulékmentesen honorálhatja alkalmazottai munkáját.
Egy átlagos magyar cég 200 ezer forint béren kívüli juttatást ad személyenként évente, de a kis- és középvállalkozás dolgozói ennél általánosságban kevesebbet visznek haza. A 2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 ezer forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.
Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény gyakran a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér tíz százalékáig adható, tehát háromszor 7150 forint értékben, vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21 450 forint) értékében adható.
2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója továbbra is 54 százalék, a TB járulék 29 százalék (adóval növelt értékre számolva 44,66 százalék), a munkaadói járulék három százalék (adóval növelt értéke 4,62 százalék) és a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék (adóval növelt értéke 2,31 százalék). Ezáltal a teljes terhelés összesen 105,59 százalékra változik, a korábbi 101,66 százalékhoz képest. Korábban a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek. |
| |
|
Köszöntő |
|
|
|
|
|
Ügyintézés |
|
|
|
|
|
Városüzemeltetés |
|
|
|
|
|
Projektek |
|
|
|
|
|
|
