 Eseménynaptár |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Nincs esemény!
|
|
|
Városkártya |
|
|
|
|
|
Tourinform |
|
|
|
|
| Webkamera |
|
|
|
|
FehérVár magazin |
|
|
|
|
|
2GO Fehérvár |
|
|
|
|
|
Vörösmarty Rádió |
|
|
|
|
|
360 Fehervar |
|
|
|
|
|
Látnivalók |
|
|
|
|
|
Tömegsport |
|
|
|
|
|
|
|
 Gazdaság - 2008. 02. 25. |
| 3D Alba - magyar találmány a háromdimenziós pásztázó mikroszkóp |
Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük - a találmány 2007-ben kapott nemzetközi szabadalmat és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) immár elkészült a készülék prototípusa. A székesfehérvári Alba Innovációs Park első laboratóriumában ezzel a mikroszkóppal végeznek majd kutatásokat.
Egy évtizede Winfried Denk és Karel Svoboda az Egyesült Államokban létrehozta az úgynevezett két-foton lézermikroszkópot, amely lehetővé tette az agysejtek néhány, 2-4 egységének a tanulmányozását, amennyiben azok egy síkba estek. A módszert néhány éve a KOKI-ban is meghonosították. Az agysejtek esetében azonban működésük szempontjából fontos a térbeli elhelyezkedés: a neuronokba a különböző pontokon beérkező ingereknek más és más a biológiai jelentősége.
Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy 2000-ben kezdődtek a kutatások a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben néhány tehetséges fiatal bevonásával. A munkában részt vett Rózsa Balázs, aki orvos és fizikus, Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter kitűnő informatikusként és szoftverkészítőként jellemzett.
"Felvetettem, hogy nem-e lehet az eddig ismert és hatalmas felfedezésként számon tartott kétdimenziós pásztázó mikroszkóp helyett egy háromdimenzióst készíteni. Hiszen csak akkor leszünk képesek modellezni az agy működését a maga teljességében, ha az agysejtek információfeldolgozását időben egyszerre, tetszőleges helyen mérjük meg. Úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk."
A 80-100 millió forint értékű háromdimenziós pásztázó mikroszkópot, hazai alapanyagokból szerelték össze. A technika lényege, hogy az idegsejteket feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelyből az átmenő lézersugár fényreakciót vált ki. Ez pedig mérhető. A módszer révén nem csupán egy idegsejttel kapcsolatos jelenségeket lehet regisztrálni, hanem egyszerre akár száz neuronét is, mégpedig úgy, hogy ezeknek egymásra gyakorolt kölcsönhatását is vizsgálják. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban. A nagy mennyiségű információ feldolgozását digitális adattárolás és elemzés teszi lehetővé, amelyet egy egyénileg elkészített program hajt végre."
Vizi E. Szilveszter meggyőződése szerint a háromdimenziós mikroszkóp megjelenése, amely lehetővé teszi az agyban az adott pillanatban lejátszódó folyamatok letérképezését, paradigmaváltást jelent az agykutatásban.
A módszer amely egyaránt alkalmazható in vitro és in vivo, azaz élő szervezeten belül és kívül, állatkísérletekben. Nem kizárt azonban, hogy idővel agyműtétek közben is alkalmazhatóvá válik. A háromdimenziós mikroszkóp kulcsszerepet játszik majd a gyógyszerek hatásmechanizmusának vizsgálatában, valamint új típusú gyógyszerek kifejlesztésében, s a módszer iránt máris érdeklődnek külföldi gyógyszergyárak. |
| |
|
Köszöntő |
|
|
|
|
|
Ügyintézés |
|
|
|
|
|
Városüzemeltetés |
|
|
|
|
|
Projektek |
|
|
|
|
|
|
