A Japánban rendszeresen megrendezésre kerülő „Dream Cup” elnevezésű óriási, több ezer indulót felvonultató utánpótlás torna sikerén felbuzdulva határozta el az európai shinkyokushin szervezet, hogy az öreg kontinens is megérdemel egy hasonlóan nívós utánpótlás rendezvényt. Az elképzelés önmagában véve remek volt, hiszen az európai utánpótlás versenyzők nagy része a szűkös anyagi lehetőségek és a nagy távolság miatt csak elvétve jutnak ki a sportág őshazájába. Komoly sportdiplomáciai siker, hogy a rendezés jogát Magyarország nyerte a számos jelentkező közül. Sensei Kalmár Árpád és csapata nagy lendülettel és hatalmas lelkesedéssel látott a szervezéshez és október 22-én „Dream Cup Word” elnevezéssel meg is kezdődhetett Budaörsön az „álomverseny”.

Nem csak a szervezőkön múlott, hogy az álomból csaknem rémálom lett. Kezdődött azzal, hogy a nevezések talán néhány kivételtől eltekintve csaknem kizárólag Európából érkeztek. Súly és korcsoportok kerültek összevonásra, az európai szervezettől delegált főbíró pedig, még a kezdés előtti pillanatokban is változtatott a lebonyolítás menetén és a szabályokon, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel a szervezőket és szinte az őrületbe kergetve a sorsolásért felelős versenybírókat. A verseny kezdése emiatt több órát csúszott, az utolsó kupák pedig este 11 óra körül kerültek kiosztásra, amikor már a legtöbb győztesnek (tekintve fiatal korukat) nem a dobogón, hanem az ágyban lett volna a helye.

 

A súlycsoportok erőssége is kiszámíthatatlan volt. Némely súlycsoport színvonala a kevés induló és a szokatlan szabályok miatt alig-alig ütötte meg a hazai versenyeken megszokottat, addig máshol, a kemény orosz, bolgár, ukrán és nem utolsó sorban kitűnő hazai ellenfelek miatt szinte élet-halál harcot kellett vívni a dobogóra kerülésért. Az egyik legkeményebb próbatétel a serdülő könnyűsúlyú fiukra várt, mivel a kategória határát a főbíró valamilyen ok miatt 55 kg-ban határozta meg, így sikerült 39, 13-14 éves kisfiút egymásra szabadítania, akik között nemritkán tizenöt kilónál nagyobb súlykülönbség is volt. A Fehérvár Karate Akadémia versenyzői közül hárman, Szűcs Ferenc, Hortobágyi Kristóf és Németh Máté kerültek ebbe a kategóriába. Sajnos mindhárman 40 kiló alatti súllyal mérlegeltek, így az esélytelenek nyugalmával vághattak neki a küzdelmeknek. Bár titokban az akadémiánál bíztak a csodában (és főleg Ferike jobb lábában), a csoda ezúttal elmaradt. Bár mindegyikük hozta első mérkőzését, a nyolc közé jutásért sorra elvéreztek az amúgy is kemény és náluk jóval súlyosabb ellenfeleik csapásai alatt.

A súly- és korcsoport összevonások a senior korúakat is kemény próbatétel elé állították. Az akadémia „veteránja”, Lendvai József (aki egyébként a versenyzők felkészítésében segíti Bőke Béla vezetőedző munkáját), ebben a kategóriában volt érdekelt. Több mint negyed évszázad versenykihagyás után szánta el magát, hogy ismét tatamira lép. Nagy szorgalommal és fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel vetette bele magát a felkészülésbe, ahol újra élhette ifjú kora minden pillanatát, hiszen annak idején Fehérvár egyik legeredményesebb versenyzőjeként, a magyar bajnoki címig jutott. Ezen a napon érem nem koronázta fáradozásait, hiába küzdött elszántan a nála jóval fiatalabb és több mint 10 kilóval nehezebb ellenfeleivel egy román versenyzőn nem tudta magát átverekedni, így a kemény helytállás okozta örömmel és a hatodik helyezéssel kellett megelégednie.

Megnyugtató volt viszont a KWU Világbajnokságra készülő akadémisták szereplése. A Kreitl Kitti, Dezső Kata, Fekete Gergely, Herczog Ádám összetételű négyes teljesítménye nemcsak azért volt meggyőző, mert mindegyikük komoly mezőnyben szerzett éremmel bizonyította tehetségét, hanem sokkal inkább a tervszerű, jól felépített küzdelmekben kivívott, tudatos győzelmek miatt.

Ádámot csak egy vitatható megítélésű fejrúgás tudta megállítani a döntőbe vezető úton, így több komoly versenyzőt maga mögé utasítva a harmadik helyen zárt. Gergő bemutatott egy nagyon szép, villámgyors test KO-t lengyel ellenfelén, majd az elődöntőben orosz riválisát búcsúztatta meggyőző fölénnyel. A döntőben egy általa jól ismert kitűnő magyar fiúval került szembe, akivel a már tőlük megszokott óriási csatát ismét megvívták. Ebben ezúttal Gergő maradt alul, miután egy pillanatnyi figyelmetlenség következtében ellenfele ravasz találatot ért el rajta. Így is büszkén vehette át a nap végén a második helyért járó trófeát.

A junior lányok -55kg-os mezőnye teljes magyar sikert hozott. A külföldi ellenfelek ezúttal, mintha ott sem lettek volna, semmilyen befolyást nem tudtak gyakorolni a végeredményre. Lányaink szinte feltörölték velük a padlót, így a dobogó legfelső fokát Kitti, a harmadikat Kata foglalhatta el. A második helyen szintén hazai versenyző végzett, aki ugyancsak a Várnába utazó keret tagja.

 

Az Alba Regia SC 6 fővel indult a versenyen küzdelem és formagyakorlat kategóriákban és az alábbi eredményeket érték el:

 

Fehérvári Ádám I. helyezést ért el serdülő kata versenyszámban, népes mezőnyben 5 fordulót megnyerve utasította maga mögé az ellenfeleit.

Édes Eszter II. helyezett lett ifjúsági kata és III. helyezés ifjúsági 55kg-os küzdelem versenyszámokban.

Örvendetes, hogy a formagyakorlat kategóriában 3 fordulót megnyerve valamennyi magyar riválisát megelőzte és csak a döntőben maradt alul egy svéd versenyzővel szemben.

Küzdelem versenyszámban két nyertes forduló után kemény küzdelemben maradt alul a versenyszám győztesével szemben.

 

Édes Virág III. helyezést ért el ifjúsági kata versenyszámban. Két fordulót megnyerve maradt alul a nővérét döntőben legyőző svéd versenyzővel szemben.