Nem kevesebb, mint 35 olimpiai aranyérmünk és 64 világbajnoki címünk is jól mutatja, hogy hagyományosan vívónemzet a magyar. Ám minden hagyomány csak addig él, amíg valóban éltetik. Ezért is éreztük fontosnak, hogy felélesszük az iskolai vívás egykor nagy hagyományait Magyarországon – jelentette ki a Magyar Vívó Szövetség elnöke. Csampa Zsolt emlékeztetett rá, hogy a szövetség suli-vívó programjának keretében a résztvevő, csaknem 100 iskolának vívó­felszereléseket adott a szövetség. Ezekben az állami és egyházi oktatási intézményekben az adott település vagy megye vívóegyesületeinek kiváló szakembereivel, edzőivel együttműködve, részben a tornaórák keretében, részben tanórán kívüli foglalkozásként indulhatott meg a vívásoktatás.

 

Fejér megyében a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, a velencei Dr. Entz Ferenc Mező­gazdasági Szakképző Iskolában és a Zöldliget Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskolában, valamint az agárdi Chernel István Általános Iskolában és Gimnáziumban indulhatott meg az új vívófelszerelésekkel a vívásoktatás az elmúlt hónapokban. Csampa Zsolt hozzátette: a program eredményeként ma már az ország 95 iskolában mintegy két és félezer vívó kisdiák jelenti az utánpótlást: a magyar vívás jövőjét.

 

Az országos programban résztvevő iskolák számára szervez hagyományteremtő szándékkal vívótalálkozót a Magyar Vívó Szövetség 2016. március 11-én, pénteken Budapesten, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban. A találkozóra mintegy 600 ifjú vívótanonc részvételét várják a szervezők az ország minden szegletéből. A legkisebbek tudáspróbán mutathatják majd meg, mit tudnak a páston, a nagyobbak pedig versenyszerűen vívhatnak meg egymással. Az ifjú vívóknak pedig a verseny izgalmain túl a legnagyobb élményt bizonyára azt jelenti majd, hogy a rendezvényen találkozhatnak és beszélgethetnek a sportág olimpiai és világbajnokaival is.