A német Lidl diszkontlánc Székesfehérvárra telepítené logisztikai központját. A MÁV előrehaladott tárgyalásokat folytat a céggel. A többszázmillió forintos üzletet hasonlók követhetik. A hírek szerint a Tesco és a Spar - a Lidlhez hasonlóan - Magyarországra kívánja telepíteni délkelet-európai elosztó központját, ebben az esetben pedig a MÁV-nak lehetősége lenne a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások biztosítására.

A MÁV partnercégei előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a németországi Lidl diszkontlánc képviselőivel, hogy a német cég Székesfehérvárra tervezett disztribúciós központjába a magyar vasúttársaság partnercégei szállíthassanak, közvetlenül Németországból - értesült a Világgazdaság. A többszázmillió forintos üzletet a tervek szerint hasonlók is követheti.

A hírek szerint a Tesco és a Spar - a Lidlhez hasonlóan - Magyarországra kívánja telepíteni délkelet-európai elosztó központját, ebben az esetben pedig a MÁV-nak lehetősége lenne a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások biztosítására. A kecsegtető üzleti lehetőséggel azonban a MÁV csak abban az esetben tudna élni, ha a kombinált vasúti fuvarozás támogatása a magyar költségvetésben mintegy egymilliárd forint értékben megjelenne - hangsúlyozta Horváth Zsolt Csaba kereskedelmi igazgató.

Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy a kontinentális forgalmat, amely az Európán belüli, határokon átnyúló konténeres vasúti szállítást jelenti a nagy gyártók és felhasználók között, olyan, úgynevezett európai freeway társaságok szerzik meg majd Magyarországon is a csatlakozás után, melyek tevékenységükhöz Nyugat-Európában a viteldíj 25 százalékáig költségvetési támogatásra jogosultak. Ugyanekkora mértékű támogatásra tarthat igényt az osztrák államvasutak is. Ezt a versenyelőnyt pedig a MÁV a költségvetés hathatós támogatása nélkül nem képes ledolgozni - figyelmeztetett a kereskedelmi igazgató. Mint fogalmazott: a belső határok megszűnésével a kontinentális forgalom mindenképpen megjelenik hazánkban is, a kérdés csak az, hogy az üzletből a MÁV is részesülhet-e. Ha nem, akkor csak a freeway társaságok által fizetendő pályahasználati díj gyarapíthatja a magyar vasúttársaság és az állam bevételeit, ami viszont többszörösével maradna el a lehetséges bevételektől.

Egyébként ma Magyarországon a vasúti áruszállításoknak csupán nyolc százalékát teszik ki a kombinált fuvarozással végzettek, míg Nyugat-Európában ez a húsz százalékot közelíti a jelentős kontinentális forgalom miatt. A kontinentális forgalom magyarországi megjelenését és a MÁV esetleges szerepvállalását ugyanakkor hátráltathatja a hazai vasúttársaság nem megfelelő méretű és minőségű eszközparkja. A társaság jelenleg mindössze 10 olyan vontatójárművel rendelkezik, amely alkalmas a határokon való átkelésre. Egy korszerű mozdony jelenleg mintegy 5 millió euróért szerezhető be, amelyre sem a MÁV-nak, sem az államnak nincs betervezett fedezete.