A Székelyföld nevű kulturális régió területén, Erdélyben, a Csíki-medence középső részén fekszik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik.  Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.

 

 

A város Brassótól 100 km-re (légvonalban 80 km-re) északra, valamint Székelyudvarhelytől 52 km-re (légvonalban 40 km-re) keletre, az Olt bal oldali teraszain a Nagy-Somlyó (1033 m) lábánál fekszik. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki.

 

 

Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé. Csíkszereda az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is.

 

Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártóipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelye.

 

 

Nemzetiségi összetételét tekintve a lakosság kb. 80%-a magyar.

Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa 2006 óta működik a városban. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása újabb lehetőségeket nyitott meg a kétoldalú együttműködések előtt, melyet a város testvérvárosi kapcsolatai révén is aktívan ápol az anyaországgal. Sport és kulturális kapcsolatok több éve összekötik városainkat. 2010 novemberében egy Csíkszeredáról érkező kiállítás alkalmával fogadtuk Ráduly Kálmán polgármester urat. A megnyitón számoltunk be a székesfehérváriaknak arról a közös szándékunkról, hogy a városaink közötti kapcsolatokat testvérvárosi rangra kívánjuk emelni.

A testvérvárosi kapcsolat 2011. márciusában jött létre.

 

Székesfehérvárhoz hasonlóan Csíkszereda kulturális életében is fontos szerepet játszik a népzene, néptánc, kézműves-hagyományok. A városban működő néptáncegyüttesek állandó fellépők a csíksomlyói nyeregben évente megrendezésre kerülő Ezer Székely Leány Találkozón. A város múzeuma kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerével aktív szerepet vállal az erdélyi és a határokon átívelő tudományos élet vérkeringésben.

 

 

A város jól elkülöníthető főbb negyedei a következők:

- Központi negyed

- Jégpálya negyed

- Tudor Vladimirescu negyed

- Kalász negyed

 

 

- A Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik benne. Ma már műemlékként tartják nyilván, ez Csíkszék legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége.

- A Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban.

- A Görög katolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom.

- A Városháza, az egykori Vármegyeháza, 1886-ban eklektikus stílusban épült.

- Az igazságügyi palota, a Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusú.

- A görögkeleti templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.

- A Márton Áron Gimnázium 1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.

- Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.

- A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdő.

- Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, a Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapján épült.

 

 

- Csíksomlyói búcsú - minden év pünkösdkor megtartott, több százezer résztvevős búcsú (vallásos esemény) az erdélyi Csíksomlyó mellett.

- Hargitai Megyenapok – hagyományosan a csíksomlyói pünkösdi búcsú hetére időzített rendezvénysorozat, számos kulturális eseménnyel, Hargita Megye Tanácsa szervezésében.

- Ezer Székely Leány Napja – a néptánc, népzene és népviselet július első vasárnapján szervezett hagyományos seregszemléje.

- Régizene Fesztivál – évente júliusban szervezett egyhetes zenei rendezvénysorozat.

- Csíkszeredai Városnapok – 1998 óta augusztus első hétvégéjén a város önkormányzata által szervezett programsorozat, amely Csíkszereda városként való első említésnek évfordulóját ünnepli