A Székelyföld nevű kulturális régió területén, Erdélyben, a Csíki-medence középső részén fekszik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő
pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.
Fekvése
Történelem
Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé. Csíkszereda az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is.
Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártóipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelye.
A testvérvárosi kapcsolat létrejöttéről
Nemzetiségi összetételét tekintve a lakosság kb. 80%-a magyar.
Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa 2006 óta működik a városban. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása újabb lehetőségeket nyitott meg a kétoldalú együttműködések előtt, melyet a város testvérvárosi kapcsolatai révén is aktívan ápol az anyaországgal. Sport és kulturális kapcsolatok több éve összekötik városainkat. 2010 novemberében egy Csíkszeredáról érkező kiállítás alkalmával fogadtuk Ráduly Kálmán polgármester urat. A megnyitón számoltunk be a székesfehérváriaknak arról a közös szándékunkról, hogy a városaink közötti kapcsolatokat testvérvárosi rangra kívánjuk emelni.
A testvérvárosi kapcsolat 2011. márciusában jött létre.
Székesfehérvárhoz hasonlóan Csíkszereda kulturális életében is fontos szerepet játszik a népzene, néptánc, kézműves-hagyományok. A városban működő néptáncegyüttesek állandó fellépők a csíksomlyói nyeregben évente megrendezésre kerülő Ezer Székely Leány Találkozón. A város múzeuma kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerével aktív szerepet vállal az erdélyi és a határokon átívelő tudományos élet vérkeringésben.
Városrészek
A város jól elkülöníthető főbb negyedei a következők:
- Központi negyed
- Jégpálya negyed
- Tudor Vladimirescu negyed
- Kalász negyed
Látnivalók, Nevezetességek
- Az igazságügyi palota, a Törvényszék épülete
1892-ben épült, eklektikus stílusú.
- Mai modern városközpontja
1970 és
1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.
- A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdő.
Hagyományos rendezvények
- Csíksomlyói búcsú - minden év pünkösdkor megtartott, több százezer résztvevős búcsú (vallásos esemény) az erdélyi Csíksomlyó mellett.
- Hargitai Megyenapok – hagyományosan a csíksomlyói pünkösdi búcsú hetére időzített rendezvénysorozat, számos kulturális eseménnyel, Hargita Megye Tanácsa szervezésében.
- Ezer Székely Leány Napja – a néptánc, népzene és népviselet július első vasárnapján szervezett hagyományos seregszemléje.
- Csíkszeredai Városnapok – 1998 óta augusztus első hétvégéjén a város önkormányzata által szervezett programsorozat, amely Csíkszereda városként való első említésnek évfordulóját ünnepli