Természeti Értékeink |
|
Bánya tó
(Székesfehérvár, Öreghegy)
Az egykori "öngyilkosok tava" 1917-ben váratlanul jött létre. A magas sziklafalak között működő kőbányát egyetlen éjszaka alatt elárasztotta a víz, és megszületett a csillogó, sötétzöld vizű tó. A vadregényes látványt nyújtó Bánya-tó Székesfehérvár népszerű pihenőhelye. Az igen mély és hideg víz fürdésre nem ajánlott, mivel csillék és más munkaeszközök rejtőznek a tó fenekén.
|
|
|
Csitáry-víz
(Székesfehérvár, Mészöly Géza u.)
A strandfürdő számára termálvíz után kutatva bukkantak rá a savanyúvíz-forrásra. A 170 m mélyből feltörő ásványvizet a fehérváriak százai fogyasztják nap mint nap. A Malom- és a Varga-csatorna által közrefogott parkban, az egykori Rózsáskertben található, Csitáry-víznek nevezett kút 1999-ben kapott védőtetőt.
|
|
|
Sóstó természetvédelmi terület
(Székesfehérvár, Homokbánya Sós-tó)
Székesfehérvár határában található természetvédelmi terület kiválóan alkalmas több órás szabadidős programok és előadások megtartására. Gazdag madárvilága mellett csigák, pókok, rovarok, halak, hüllők, kétéltűek, lepkék és bogarak is élik mindennapjaikat a természetvédelmi területen. Számtalan botanikai ritkaság is megtalálható itt.
|
|
|
Székesfehérvári bukógalamb
Gustav Prütz 1886-ban megjelent munkájában már említést tesz a magyar fehérfejű szarkabukóról. Ez a fajta az egyik közös őse a ma meglévő szíves rajzú bukó-keringő galambfajtának, így a székesfehérvári bukógalambnak is. A székesfehérvári tenyésztők külön fajták bekeresztezése nélkül az eredeti galambok szelektálásával jutottak el a mai galambhoz.
|
|
|
Zichy liget
A belvárostól pár perc sétára található a Zichy liget. Árnyas fái alatt híres köztéri alkotások bújnak meg, a liget elején pedig a Milleneumi emlékmű található. Az Ázsia kutató gróf Zichy Jenő a névadója annak a Zenepavilonnak, mely nyaranként komoly-és könnyűzenei koncerteknek ad otthont.
|
|
|
Sárpentelei parkerdő
A Sárpentelei pihenőerdő Sárszentmihály községhatárában, Székesfehérvár központjától 5 km-re, az úrhidai bekötőút két oldalán helyezkedik el. A műút az erdőt két nagy tömbre osztja. Az úttól északra a 118 ha-os ún. lovaglóerdő változatos korú és fafajú, utakkal és nyiladékokkal rendszerezett rész, a déli, az mintegy harmada középkorú és csak kis hányada idős állomány, többnyire tölgy, illetve fenyő, kisebb része akác és egyéb lombos fafaj. Az erdő egységét nádas, szántó, gyümölcsös, szőlő bontja meg.
|
|
|