|
Alumíniumipari Múzeum
(Székesfehérvár, Zombori út 12.)
A múzeum Európa, de talán a világ műszaki múzeumai között is egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyetlen fémnek, a 20. század ipari sikerfémének állít emléket. A magyar alumíniumipar 100 éves történetét alumíniumra festett képek, kőzetkiállítás, hétköznapi tárgyakkal, valamint érem-plakett gyűjtemény mutatja be.
|
|
|
Bory-vár
(Székesfehérvár, Máriavölgy 54.)
A város legkülönlegesebb építménye, igazi kuriózum. A vár építészeti érdekessége, hogy alapanyaga beton. A 20. századi lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása, melyet 36 éven keresztül épített feleségének örök szerelmük jelképeként.
|
|
|
Budenz-ház - Ybl gyűjtemény
(Székesfehérvár Arany J. u. 12.)
A polgári Fehérvár lenyomata a késő barokk stílusú Budenz-ház, amelyben Ybl Ervin művészettörténész képző- és iparművészeti magángyűjteménye, és skót szecessziós stílusú dolgozószobája kápráztatja el a műkedvelőket. Kimagasló érték, kizárólag előzetes egyeztetéssel látogatható!
|
|
|
Csók István Képtár
(Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.)
Az 1930-as, 40-es évek bravúros magyar mesterének, Aba–Novák Vilmosnak a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója taálható többek között a Csók Képtárban. A mű 1937-ben a Párizsi Világkiállítás magyar pavilonjának ékessége volt, melyet a zsűri Grand Prix-vel jutalmazta. Egy anekdota szerint a kiállításon szintén résztvevő Picasso a képet megpillantva elragadtatva kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” A mű ma a Csók Képtárban évente egyszer látható.
|
|
|
Egyházmegyei Múzeum
(Székesfehérvár, Városház tér 5.)
A múzeum állandó kiállításán a Székesfehérvári Egyházmegye értékes liturgikus műtárgyait, vallási emlékeit mutatja be. Évszázadokig a nyilvánosság elől elzárva őrizték Szent István díszes ezüst hermába foglalt fejereklyéjét, melyet ma már a múzeumban bárki megtekinthet.
|
|
|
Fekete Sas Patikamúzeum
(Székesfehérvár Fő u. 5.)
Az 1971-ig működő gyógyszertár épületét 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A felszerelési tárgyak, esztergált fatégelyek, a nagy tinktúraprés és a feliratos mozsár, mind a jezsuiták idejéből származnak. Páratlan értékek tárháza.
|
|
|
Helyőrség-történeti gyűjtemény
(8000 Székesfehérvár, Malom utca 2.)
A Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjteményben egy egyedülálló kiállítás meséli el a megyeszékhely legfontosabb katonai eseményeit az 1848-49-es szabadságharctól egészen napjainkig. Múzeumpedagógiai foglalkozás és a múzeum ingyenesen látogatható.
|
|
|
Hetedhét Játékmúzeum
(Székesfehérvár, Hiemer-ház, Oskola u. 2-4.)
A múzeum játékgyűjteménye páratlan értéket képvisel nem csak Magyarországon, hanem Európa hasonló játékmúzeumai között is. A babaszobákba rendezett több ezer miniatűr játékeszköz segítségével bepillanthatunk a 18-19. századi polgárság mindennapi életébe, megismerhetjük a játékkészítés legfontosabb európai központjait, vagy a porcelánbabák különféle típusait.
|
|
|
Nemzeti Emlékhely
(Székesfehérvár, Koronázó tér)
A Székesfehérvár szívében látható romterület a Nemzeti Emlékhely a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilikának romjait őrzi. Itt látható Szent István szentté avatására készült díszesen faragott szarkofág és Aba-Novák Vilmos falképe, mely a Szent Jobb és a Szent Korona történetét mutatja be.
|
|
|
Néprajzi kiállítás - Szent István Király Múzeum
(Székesfehérvár, Országzászló tér)
A Fejér megyei népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérhetjük végig az alkotástól kezdve a felhasználáson keresztül egészen napjaink népművészeti mozgalmáig, a népi iparművészek munkásságáig. Ismerje meg a mézeskalácsos, a cserépedényárus, libafertály árus portékáinak kínálatát!
|
|
|
Óragyűjtemény
(Székesfehérvár, Kossuth udvar)
Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés után (min. 10 fő felett) tekinthető meg.
|
|
|
Palotavárosi Skanzen
(Székesfehérvár, Rác u. 11.)
Palotaváros meghatározó és élő része az egykor szerbek lakta Rác utcai skanzen. Aki ide betér, átélheti a híres kalapos dinasztia, a Dietrich család mindennapjait, megtekintheti a valaha itt működő mesterek (csizmadia, cipész…) szerszámait, céhemlékeit is.
|
|
|
Régészeti kiállítás - Szent István Király Múzeum
(Székesfehérvár, Fő u. 6.)
Évezredek kincseit őrzi a Fejér megye történelmi múltját bemutató régészeti kiállítás a neolitikumtól a török korig. Itt láthatjuk többek között a királyi bazilika értékes kőfaragványainak maradványait. A Római Kori Kőtárban a megye területéről származó, I–IV. századi kőemlékek között sírkő-, szarkofág-, oltár- és császárszobor töredékeket találunk. A több részből álló kiállítás 1993-ban az Európai Múzeumok Szövetsége díját nyerte el.
|
|
|
Téglák a múltból
(Székesfehérvár, Megyeház u. 17.)
A kiállítás története az 1700-as évekig, a török hódoltság végén kezdődő nagy újjáépítések korszakáig nyúlik vissza. A kutatások szerint a megye 107 településen, 145 téglaégető kemence működött, ebből egyedül a megyeszékhelyen 17. A székesfehérvári téglákon a német telepeseknek köszönhetően száz éven át az "SW" (Stuhl Weissenburg) rövidítés szerepelt.
|
|
|
Tűzoltó Múzeum
(Székesfehérvár, Szent Flórián körút 2.)
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának Múzeuma a Székesfehérvári Tűzoltó Egylet alakulásának 125. évfordulóján rendezett Országos Tűzoltónap keretében - 1998. május 1-jén - nyílt meg. Az önkéntes tűzoltók történetének és múltjának feltárását, emlékeinek gyűjtését a Havranek József Tűzvédelmi Alapítvány kezdeményezte.
|
|
|
Új Magyar Képtár
(Székesfehérvár, Megyeház u. 17.)
A legnagyobb magyar festők műveinek tárháza, amely kronologikus sorrendben mutatja be a legfontosabbnak tartott alkotókat és jelenségeket a 19. századtól napjainkig.
|
|
|
Városi Képtár - Deák Gyűjtemény
(Székesfehérvár, Oskola u. 10.)
A kis Esterházy palota műemlék épületében bemutatott gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1980-ig teljességében mutatja be a magyar festészet fejlődését. A mintegy 400 mű között megtalálhatók Ripl-Rónai, Mednyánszky, a Nyolcak, Egry és Czóbel munkái is.
|