A Kossuth utca 8. szám alatti ház falán avatták fel pénteken reggel dr. Saára Gyula emléktábláját. Székesfehérvár egykori polgármesterének Pintér Balázs szobrászművész alkotása állít emléket a Kossuth utcában annak az épületnek a homlokzatán, amely a nagyra becsült városvezető lakóháza volt, és ami jelenleg dédunokájának az ügyvédi irodája.
Sokan gyűltek össze pénteken délelőtt a Kossuth utca 8. számú épület előtt, ahol felavatták dr. Saára Gyula emléktábláját. A városvezető 1908 és 1918 között volt Székesfehérvár polgármestere, neve a város intézményi és közműfejlesztéseivel is összeforrt. Dr. Saára Gyula egykori lakóháza – aminek homlokzatára felkerült Pintér Balázs szobrászművész alkotása – jelenleg dr. Horváth Gyulának, vagyis dédunokájának az ügyvédi irodája. Az ünnepségen Székesfehérvár és Fejér megye vezető tisztségviselői mellett a volt polgármester leszármazottai is jelen voltak.
 Az ünnepségen Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke olvasott fel részleteket dr. Saára Gyula polgármesteri székfoglalójából. „A hála igaz érzelmeitől áthatva állok önök előtt, hogy szívem mélyéből eredő igaz köszönetemnek adjak kifejezést.. A maga teljességében átérzem ama kötelesség fontosságát, mellyel azon megtisztelő bizalmukért tartozom, hogy városunk kormányzását, ügyeinek vezetését reám bízta.. Ernyedetlen szorgalommal azon fogok törekedni, hogy a város közügyeinek lelkiismeretes intézése, a város fejlődése, haladása, polgárai érdeke, java és jólétének előmozdítása egy céltudatos és helyes közigazgatási rendszer megvalósítása biztosíttassék. Éppen ezért igaz szeretettel és őszinte bizalommal kérem tiszttársaimat, hogy városunk érdekében folytatandó munkában igaz szeretettel tömörüljenek azon zászló alá, amely zászlót a törvényhatósági bizottság megtisztelő bizalma adott kezembe..." - idézte Bobory Zoltán a székfoglaló beszédet.
 Az emléktábla avatóján Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet, kiemelve, hogy Saára Gyula polgármestersége alatt "alkotott" és nem könnyű időszakban tette mindezt. "Munkája elejét megnehezítette az a pénzügyi helyzet, amiben ő a várost átvette, illetve azok a kihívások, amik akkor a város előtt álltak, elsősorban az infrastruktúra tekintetében. Ugyan eltelt 100 év, de a város előtt álló kihívások mintha nem sokat változtak volna. Infrastruktúra vonatkozásában a közművesítés volt előtte az egyik legnagyobb kihívás, útépítések, oktatási intézményeket alapít, kórházhoz fejlesztési forrásokat biztosít, fejleszt a kultúra területén és a közösségteremtésben is." - hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere, hozzátéve, hogy Saára Gyula nagyot alkotott polgármesterségének egy évtizede alatt és talán még nagyobbat alkothatott volna, ha nem jön az első világháború.
 Beszédében Székesfehérvár polgármestere kiemelte azt a sok áldozatvállalást is, amit Saára Gyula annak érdekében hozott, hogy szeretett városa fejlődjön. A polgármester szólt arról is, hogy a nagy háború idején mekkora felelőssége volt Saára Gyulának városvezetőként abban is, hogy a közösség lelkét ápolja, a szívhez szóljon, és vigaszt nyújtson. Köszöntőjét követőn a polgármester leplezte le a domborművet, majd a képviselőkkel közösen koszorúzta meg az emléktáblát.
Dr. Saára Gyula polgármester 1856-ban Székesfehérváron született. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban nyitott ügyvédi irodát. Közéleti pályafutása a Palotavárosi Olvasókörben kezdődött. Az egyesület a Függetlenségi Párthoz tartozó polgárok gyűjtőhelye volt. Innen indult ki a Függetlenségi Kör megalakításának gondolata, amelynek elnöki tisztét később hosszabb ideig betöltötte. Ügyvédi praxisának köszönhetően lett a közgyűlés virilis tagja, vagyis a legtöbb adót fizetők közé tartozott. Politikai pályafutásának egyik kiemelkedő pontja az 1907-es időközi országgyűlési választáshoz kötődik. A választást, amelyet a Zichy Jenő elhalálozásával megüresedett városi mandátum betöltése tett szükségessé, megnyerte. Havranek József polgármesteri tisztségéről 1908. április 9-én mondott le. A közgyűlés a lemondás bejelentését követően napirendre tűzte a polgármesteri állás betöltésének ügyét. A közgyűlés Saára Gyulát választotta a város vezetőjévé. Saára Gyula városért való tenni akarását bizonyítja, hogy polgármesterré választását követően lemondott országgyűlési mandátumáról, valamint feladta nagy jövedelmű ügyvédi irodáját, hogy minden erejét a város ügyének szentelje. Városvezetőként mindenekelőtt a város szétzilált anyagi helyzetének rendezésére törekedett. Szabályrendeletekkel és községi pótadó kivetésével sikerült a pénzügyi helyzetet stabilizálnia, illetve elképzeléseinek anyagi hátterét megteremtenie. A városi hivatalok elhelyezésére 1912-ben megvásárolta a Zichy-, Bierbauer- és Obermayer-házakat. Városvezetése alatt bővült az iskolahálózat, ekkor építették az Iparostanonc iskolát, a Deák Ferenc utcai elemi iskolát, bővítették a város szociális intézményeit, ekkor készült el az új Árvaház és Aggintézet. Elhúzódó tervezést követően sikerrel járt a Járványkórház megvalósítása is. Folytatta az elődje által megkezdett városi közműfejlesztéseket, 1913-ban elkészült a vízvezeték-hálózat, majd a város utcaszabályozásával párhuzamosan az utcák aszfalt- és kerámia burkolása, mely munkálatok több városrészt is érintettek. A polgármesteri tisztségről 1918. november 18-án mondott le, ezen a közgyűlésen köszönt le Fejér megye és Székesfehérvár Szabad Királyi város főispánja, gróf Károlyi József is. Nyugalomba kényszerítése az 1918-as zűrzavaros ősz, az úgynevezett forradalom következménye volt. A hosszasan betegeskedő nyugalmazott polgármester 1922. április 13-án hunyt el. Haláláról Zavaros Aladár polgármester így emlékezett meg: „élete egy állandó áldozat volt a város javára. Áldozatul hozta vagyonát, nyugalmát, és ami a legnagyobb volt, egészségét is. | 
Eseménynaptár
