A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári nagyközönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a leletegyüttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett.

A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.

A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.