A Kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatokat írt ki, hogy ezzel is segítse a megemlékezést, a szekrények mélyén őrzött kincsek, emlékek, kordokumentumok felbukkanását és közreadását. Ez tette lehetővé, hogy Csanádi Imre költő, író levelei végre nyomdafestéket kapjanak, s bekerüljenek közös emlékezetünkbe. A 2016. őszén napvilágot látó Fehérvár köszöntése – A hazagondolás versei és levelei a szovjet fogságból című kiadvány a GULAG-GUPVI Emlékév alkalmából, a Gulág Emlékbizottság civil pályázati támogatásával jött létre.

 

A kötet közreadja a költő 1946-1948 között, a szovjet hadifogolytáborokban családjának írt, eddig publikálatlan leveleit, amelyekről Török Rózsa, a költő unokahúga így írt a Vár című folyóiratban: „Csanádi Imrét 1945 februárjában fogták el Sukorón az oroszok. Onnan Pestre terelték társaival együtt, majd tovább hajtották a foglyokat Jászberényig. Onnan Máramarosszigetre kerültek egy gyűjtőtáborba, majd Ukrajnába, egy Berdicsev melletti fogolytáborba. A hadifogságból 46 levelezőlap és 3 levél érkezett. […] minden gondolata a család, az otthon, a haza, a szűkebb és a tágabb környezet körül forgott. Szívszorító, ahogy vágyakozott az áhított, szeretett család után.”

 

A kötetben Csanádi Imre Idegen ég alatt című ciklusának versei is helyet kaptak, amelyeket szintén a fogolytáborban írt. A leveleket a versekkel együtt közölve izgalmas irodalmi és történelmi kiadvány született meg. A könyvecske méretében, színében, egyedi fűzésében, vagyis teljes megjelenésében stilizáltan visszaadja a fogságból hazaküldött, féltve őrzött levelek érzetét. A lapok mintegy összefűzött levelezőlap-csomagra emlékeztetnek, ennek folytán a kötet unikális formát nyert.

 

Az eddig hozzáférhetetlen, újdonságot jelentő levelek kiadása további eredmények elérését segíthetik elő a korszak történelmi tényeinek kutatásában.