Mindenszentek napja azon szentek ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A 9. század óta kötelező ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja, az egyháztan szerint a megdicsőült Egyház ünnepe. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor halottainkra emlékezünk, hozzátartozóink sírjánál gyertyát gyújtunk, mely az örök világosságot jelképezi.

Halottak napja előestéjén immár évek óta hagyomány, hogy Székesfehérvár közösen emlékezik az elhunytakra. A Béla úti köztemetőben idén is közös megemlékezést tartanak a város vallási felekezetei: a katolikus, a református, az evangélikus, valamint a baptista egyház. A megemlékezésen Székesfehérvár városát Östör Annamária tanácsnok, önkormányzati képviselő osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. "Mindenszentek Napján, az egyik legbensőségesebb ünnepen a kegyelet és az emlékezés hozott ide bennünket a temetőbe. Az a szándék, hogy közösen gondoljunk elhunytainkra, azokra a szeretteinkre, hozzátartozóinkra, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk. A hiány érzése közös, és összeköt bennünket. Életünk csak velük, és az ő emlékük megőrzésével lehet teljes. Hisz, ahogy a középkori szerzetesi lelkiség egyik legfontosabb jelmondata máig int bennünket: Memento mori! vagyis Emlékezz a halálra! Ami a halált, mint az örök életbe való átmenetelt állítja az ember elé." - mondta.

Az ökumenikus ünnepség a lélekharang megkondulásával kezdődött. Az emlékezésen a Vox Mirabilis Kamarakórus és a SZIN-TÉR Egyesület adott műsort.