A Kodolányi János Főiskola és az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, az 1956-os Emlékbizottság, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város támogatásával, együttműködve az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottságával, valamint a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel és a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli Csoportjával tudományos emlékkonferenciát rendezett Székesfehérváron az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére „1956: A szabadság narratívái” címmel.

 

A konferencia segítségével Székesfehérvár és a megye közönsége újra megismerhette az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó, nemzettudatot formáló időszakát. Az 1956-os év eseményeivel kapcsolatosan, valamint ezek hatásával a rendszerváltoztatás időszakában – különösen helytörténeti vonatkozásban – sok minden méltatlanul elfelejtődött, mindemellett az államszocializmus korszakában számos torz nézőpont rögzülhetett a társadalmi tudatban. Az elmúlt két és fél évtized kutatásai ugyan méltó helyére emelték az eseményeket nemzetünk történelmében, azonban a mai nemzedékek mégsem ismerik kellőképpen a forradalom és szabadságharc meghatározó személyiségeit, eseményeit, országos és helytörténeti vonatkozásait.

A rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy bemutassák a legújabb kutatások tükrében az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot, elősegítve ezzel a korszakról kialakuló közös magyar és összeurópai gondolkodást, ugyanakkor méltó emléket állítva ezzel a forradalom hőseinek, áldozatainak.

dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a konferencia megnyitóján köszönetet mondott a szervezőknek, hogy Székesfehérvárt választották a tudományos ülés helyszínéül. Elmondta, hogy különböző szinteken emlékezett a város az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára hivatalos ünnepségekkel, iskolai megemlékezésekkel és az október 24-i látványos utcaszínházi produkcióval, ami fehérvári fiatalok tömegeit mozgatta meg. Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy ez a megemlékezés sorozat azonban mit sem érne a tudományos munka elvégzése nélkül. Hozzátette, hogy a mai konferencia az 56-os forradalom tudományos összefüggéseit vizsgálja és nemzetközi kontextusba is helyezi az eseményeket.

Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektrohelyettese megnyitó beszédében elmondta, alig akad olyan 100 év, amikor a magyarság ne vívta volna ki a világ tiszteletét, például a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az 1956-os forradalom kapcsán. Vizi László Tamás ezt követően párhuzamokat villantott fel 1848-49 és 1956 között. Ilyen párhuzamok például, hogy az ellenzék elsajátította a fiatalok követeléseit, Budapestet a felkelés után elhagyták az idegen csapatok és mindkét szabadságharcot az oroszok verték le, 49-ben az orosz céri haderő, 56-ban pedig Vörös Hadsereg lépett fel a független Magyarország ellen. Vizi László Tamás elmondta, párhuzam az is, hogy az 1849-es és 1956-os emigráció is "tartotta a zászlót" és a hitet adott a magyar embereknek és mint ahogy 1848-49 a kiegyezés fundamentuma, úgy 1956 a rendszerváltás alapja lett.

A konferencián Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet főigazgatója, valamint Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára elnökölt. A rendezvényen az 1956-hoz vezető utakat mutatta be nyitó előadásában M. Kiss Sándor professzor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, majd Dr. Sáringer János, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a nemzetközi hidegháborús körülmények és a magyar 1956-os események összefüggéseit állította vizsgálódása középpontjába. Dr. Simándi Irén, a Kodolányi János Főiskola szakfelelős főiskolai tanára a Magyar Rádió ostromának eseményeit mutatta be eddig még nem publikált források tükrében. Az első szekció zárásaként Dr. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc máig tartó hatását és a rendszerváltoztatásban játszott szerepét állította középpontba előadásával.

 

A második szekcióban elsőként Dr. Vizi László Tamás, a KJF oktatási rektorhelyettese tartott előadást, aki a magyar semlegesség esélyeit latolgatta az 1956-os nemzetközi politikai viszonyok elemzésével. Dr. Simon János professzor, a Kodolányi János Főiskola egyetemi tanára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főtanácsadója a magyar forradalom visszhangját mutatta be a francoista Spanyolországban. Glavanovics Andrea, a Kodolányi János Főiskola könyvtárigazgatója a brit politika 1956-ról alkotott képét elemezte sajtóforrások bevonásával. A konferenciát záró előadásában Riba András László, a RETÖRKI helyettes archívumvezetője a pártállami döntéshozatalt és hatalomtechnikai eszközöket vizsgálta az 1956-os események fényében.