A program elemeit ismertetve Székesfehérvár polgármestere szólt a Látogatóközpontról, a Bazilikatörténeti Múzeum és Kutatóintézetről, a Koronázó Bazilikáról és a Nemzeti Emlékhely Sétaútról is. Cser-Palkovics András beszélt arról, hogy megtörtént a négykaréjos templom feltárása és a Bazilika előtt üvegfedéssel tennék bemutathatóvá a négykaréjos templomot. Mint mondta, az önkormányzat számos szakmai szervezet közreműködésével munkacsoportot hozott létre, melynek feladatai között a Nemzeti Emlékhely komplex fejlesztése, a királyi koronázó templom és temetkezési hely múzeumának megvalósítása és a Nemzeti Emlékhely sétaút kialakítása is szerepel.

Székesfehérvár polgármestere kiemelte, fontos cél, hogy a ma méltatlan körülmények között lévő kövek láthatóvá és kutathatóvá váljanak és méltó körülmények közé kerüljenek. Cser-Palkovics András elmondta, hogy a Nemzeti Emlékhely Sétaút programja jövő héten kerül majd a közgyűlés elé, az út főbb állomásai tematikusan kötnék össze a Belvárost és a program lehetőséget adna akár többnapos fehérvári tartózkodásra is. Elhangzott, hogy a 2022-es Aranybulla emlékévre az Aranybulla környékének teljes parkosítása és közösségi térré alakítása is tervben van. Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, a Nemzeti Emlékhely esetében érzékelhetővé kellene tenni azt, hogy a kutatási eredmények alapján mit is jelentene, ha állna a koronázó bazilika.

Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója a közmeghallgatáson az egyházmegyei látogatóközpont terveiről beszélt, aminek köszönhetően „alternatív városkapu” nyílhat a Lakatos utcában. A látogatóközpontban interaktív tárlat keretében a magyar Szent Családot mutatnák be a látogatóknak, akik a kiállítás megtekintését követően a Püspöki Palota kertjén keresztül érkeznének meg a palotába, majd onnan az mai egyházmegyei múzeum épületébe.

 

Az ország bölcsője programhoz az egyházmegye azt javasolja, hogy a Nagyboldogasszony Bazilika romjai felett olyan dómmúzeum épüljön, ami méltó és korszerű, valamint méretében is korrelál a korábbi templommal. A templomban eltemetettek sírjának jelzését időtálló, nemes anyagból javasolják megjeleníteni. Szent Imre sírjánál egy Szent István szobor, Szent István sírjánál pedig Szűz Mária szobrának felállítását javasolják. A Városház tér kapcsán a tér szakrális jelleggel való felruházását javasolják.

A további hozzászólók között Dr. Cseh József arra tett javaslatot, hogy az osszáriumban lévő csontok DNS állományának vizsgálatával azonosítsák be Árpád-házi királyainkat, így lehetőség nyílna a királyok újratemetésére is és a királyok sírjai oda kerülhetnének, ahol eredetileg eltemették őket. Dr. Cseh József javasolta továbbá a IV. Béla korabeli városfal rekonstrukcióját és a Palotai kapu, valamint a Budai kapu újraépítését is.

dr. Hollós László, az Árpád-ház program kapcsán kiemelte, méltó környezetben kell elhelyezni a romokat, védett megőrzött állapotban. Hangsúlyozta, hogy élővé kell tenni a Nemzeti Emlékhelyet, ennek jó példája volt, amikor a Királygalériában felavatták a Nagy Lajos királyt ábrázoló vörösréz domborművet, több száz ciszterci diák közreműködésével. A hozzászólók között Csiszár István azt javasolta, hogy eredeti állapotában rekonstruálják a koronázó bazilikát a világ magyarsága és a katolikus világ segítségével.

Dr. Busics György a az Árpád-ház program kapcsán a nyilvánosság erősítésének és a visszajelzések gyűjtésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a legjobb tervezők által, a legjobb anyagokból kell építkezni a Nemzeti Emlékhelyen.