1956-os megemlékezést tartottak Székesfehérvár felsőoktatási intézményei hétfőn délelőtt. Az ünnepségen Örsi Fanni Kenneth Klára Anyu, tüntetni megyek! című versét tolmácsolta az ’56-os emlékműnél.

Salamon Kitti, a Corvinus Egyetem fehérvári hallgatója beszédében a tisztelet fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint mondta – az ’56-osok nélkül nem lehetnénk azok, akik vagyunk. Nem mindennapi hősöknek nevezte a forradalmárokat, akik felismerték, hogy sorsfordító tettek múlnak rajtuk. „Küzdelmük rendkívüliségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az tizenhárom nap legalább 26 évet ér: 26 év megváltozott rendszert, az én egész életemet. Nekünk, magyaroknak más nemzetekkel ellentétben a 13-as szám hozta meg a szerencsénket. Nekünk minden év 378 napból áll. Mert minden évhez hozzákapcsolódik az a 13 nap, a közös szabadság szeretetének a napjai. (…) ’56 magabiztosságot, valóságtudatot és tisztességet adott a magyaroknak.” – fogalmazott Salamon Kitti.

A veszteségek és a gyász mellett a 60 évvel ezelőtti események egyik legnagyobb adományaként az igazságot hangsúlyozta. A mai nemzedékről, a mai korról azt mondta, hogy kevéssé becsüljük meglévő értékeinket – így 1956 arra is kötelez, hogy újra higgyünk a közösségben. A hallgató a forradalomban példamutató Székesfehérvárról azt mondta, hogy a város reményt ad: egy olyan városként, ahol fiatalnak és idősnek is jó lenni, és amely dinamikus környezetet, közös célokat és nyugodt reménységet nyújt. Végül megkérte a jelenlévő fiatalokat, hogy mindenki mondja el a saját ’56-os történetét, hiszen rajtuk is múlik, a jövő generációja megbecsüli-e a történelmét; saját történeteként a téren a 60 éve eldördült sortűzre emlékezett, majd háláját fejezte ki a szabadságért.