Évfordulós programsorozat kezdődött a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárban 1956 megidézésére. Hétfőn az "56 – 60!" rajz- és térplasztikai pályázat díjátadó ünnepségét rendezték meg az intézményben, majd "A Bem szobortól a 301-es parcelláig" címmel előadást tartott N. Pál József, az ELTE egyetemi adjunktusa. Ezt követően Brájer Éva alpolgármester nyitotta meg a Poznan-Budapest ’56 című kiállítást. A kiállítás kapcsán az alpolgármester a Magyar Advent című produkcióra is invitálta a résztvevőket, amely október 24-én hétfőn 16 órakor a történelmi Belváros teljes területén lesz látható. A Városház tértől a Hotel Magyar Király előtti térig öt színpadon, a hatvan évvel ezelőtti történések dramaturgiájára építve zajlik majd az előadás 300 fiatal részvételével.

"Hatvan éve történt. Történelmi távlatban nem nagyidő. Mindennapi életünk részei az elhunytak egyenes ági családtagjai. Itt élnek velünk, akik közvetlenül érintve éltek át az eseményket, akik évekig börtönben sínylődtek és ezrek, akik csöndesebben csak reménykedtek. És ugyanígy itt élnek az elkövetők is. Sorsok, életek. Hatvan év nem nagy idő, történelmi távlatban nem. Érintve vagyunk érzelmileg, nagyon is. Az a borzalmas XX. század, a Nagy háborúval a kezdetén, az elcsatolt területekkel, a hatalmas emberveszteséggel, aztán a II. világméretű háború csak tetézte bajainkat. És még is egy agyongyötört, tudatában megrogyott nemzet egy pillanatra azt üzente a világnak, nem akarjuk ezt.." - fogalmazott megnyitó beszédében Brájer Éva alpolgármester.

"Érintve vagyunk érzelmileg, homályos a könnytől a szemünk és ezek még nem a forradalmi öröm mámor könnyei, nem a szabadságért való küzdelemért vívott bennünk levő erő birtoklásának büszke érzése. Ez még inkább a fájdalmas, mint az örömteli homályosság a szemünk környékén. Talán a történészi tiszta racionális képet is árnyalja. Még sok időnek kell eltelnie, hogy nemzeti szín lobogóban ünnepeljen a város, ünnepeljen az ország." - tette hozzá Brájer Éva, kiemelve, hogy büszkék lehetünk itt Kelet-Közép Európában, annak ellenére, hogy távol maradtunk a "távoli nagy világ" megértésétől. "Csak közvetlen környezetünkben tudjuk egymást megérteni, a sorsunk összeforrt. Poznan, Budapest emlékezzünk. Közösen lengyelek és magyarok. Merítsünk erőt egymás sorsából, egymás történelméből." - zárta gondolatait Székesfehérvár alpolgármestere.

A kiállítás képei felidézik azokat az eseményeket, amikor Poznanban az ország vezetői által becsapott munkások demonstrációja a „kenyeret és szabadságot" jelszóval kezdődött, majd fegyveres népfelkeléssé alakult 1956. július 28-án. A hivatalos adatok szerint 75 áldozata és mintegy 8oo sebesültje volt a harcoknak. Budapesten 1956. okt. 23-án hatalmas felvonulásra került sor, melynek résztvevői támogatásukat fejezték ki a lenyel változások mellett, és azt követelték, hogy Magyarországon is kapjanak helyet a lengyelországiakhoz hasonló változások. A Nagy Imre vezette kormány hozzákezdett a gyökeres átalakításokhoz, de a titokban nov. 3-án a Szovjetunió oldalára átállt Kádár János behívta az ország területére az orosz csapatokat. November 4-én a szovjet csapatok megtámadták Budapestet és a hősi ellenállás ellenére nov. 11-re elfoglalták a fővárost és ugyan ez a sors várt a hónap végére, az egész országra . A harcokban háromezernél többen estek el, több mint kétszázezer ember nyugatra menekült. Engelmayer Ákos volt varsói nagykövet hosszú éveken át gyűjtött 56-os fotói kalandos úton érettek kiállítási anyaggá: a nyolcvanas években fontos dokumentuma volt a lengyel földalatti sajtónak, magánlakásokban és templomokban tartott illegális előadások illusztrációs anyagát képezte.

 

„Budapest 56" címmel – a hatóságok engedélye nélkül került bemutatásra az anyag 1986-ban a Podkowa Lesna-i Szent Kristóf plébánia pincéjében. 1981-ben Poznanban került bemutatásra az anyag, melyet a Biztonsági szolgálat emberei elkoboztak és megsemmisítettek. Az elrejtett negatívokból sikerült újra rekonstruálni az anyagot. Magyarországon először 1991. okt. 23-án a Budapesti Műszaki Egyetemen rendeztek kiállítást, de a kiállítás bemutatásra került Péterváron, Moszkvában, Minszkben, óriási érdeklődést és érzelmeket kiváltva. Élmény megtekinteni a lenyel és magyar nemzet közös történelmének megrendítő és felemelő fejezetét bemutató, kalandos sorsú dokumentumait.