„A Magyar Pénztörténet Kutatói” címmel szervezett konferenciát a Magyar Numizmatikai Társulat, az MTA BTK TTI „Lendület” – Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A Városháza Dísztermében Dr. Csurgai Horváth József, a Levéltár és Kutatóintézet igazgatója bevezető gondolataiban a Magyar Numizmatikai Társulattal és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárával működő együttgondolkodást, közös munkát méltatta, amely már többször adott lehetőséget konferenciák, kiállítások megszervezésére.

Dr. Torbágyi Melinda, a Numizmatikai Társulat elnöke, az MNM Éremtárának a vezetője köszöntötte a tudománytörténeti szimpózium résztvevőit. Örömét fejezte ki, hogy a pénztörténettel foglalkozó elméleti rendezvényen szép számú hallgatóság gyűlt össze. „A magyar numizmatika nevében köszönöm dr. Cser-Palkovics András polgármesternek és dr. Csurgai Horváth Józsefnek azt az évek óta tanúsított kiemelt segítséget, hogy befogadták rendezvényeinket, és nagyon jól bele tudták illeszteni egy olyan történelmi programsorozatba, amivel a numizmatika szeparáltsága is enyhül. Így ez a tudományterület a történelem iránt érdeklődő laikus és szakmai közeget is meg tudja mozgatni.” A köszöntőt követően a konferencián megjelentek néma felállással hajtottak fejet az aradi hősök emléke előtt.

A konferencia levezető elnöke, Dr. Draskóczy István egyetemi tanár (MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport) felvezette az előadások témáját: „Három jeles pénztörténészre fogunk ma emlékezni: Huszár Lajosra, Hóman Bálintra és Horváth Tibor Antalra. A 20. század egyik legjelentősebb középkorkutatója, Mályusz Elemér írta le egy tanulmányában, hogy mindannyiunk tanítómestere Arnold Luschin, aki a 19. század második felében, a 20. század elején megújította a tudományágat. Munkásságában egyesítette a pénz- és éremtörténetet. Óriási volt a hatása a magyarországi kutatókra is.” A professzor felhívta a figyelmet a 2016-os év jelentőségére: 100 éve jelent meg az Árpád-kori pénzverésről szóló monográfia, a Magyar pénztörténet 1000-1325 – amelynek méltatására 1917 áprilisában egyetemi magántanár kinevezést kapott. Dr. Draskóczy István Huszár Lajost bemutatva elmondta, hogy az erdélyi származású, nemzetközi hírű magyar numizmatikus 1929-től lett az Éremtár munkatársa. Pénztörténeti életművét nehéz áttekinteni, hiszen az Árpád-kortól kezdve munkássága a 20. századig érinti a tudományterület egyes kérdéseit, jelentősége vitathatatlan, fejezte ki a professzor. Horváth Tibor Antal csak később, 1945 után lett numizmata, mint premontrei tanár nevelőmunkát végzett és a Festeticsek keszthelyi levéltárában is dolgozott – többek között az anyaggyűjtésben, a pénztörténeti adattár létrehozásában van szerepe. Mint mondta, a három tudós munkájának vizsgálatában a szakmai fellépésükkel a kortársakhoz való viszonyuk, valamint a jelen kutatói számára hasznosítható vagy éppen már nem jelentős eredményeik számbavétele a lehetséges vizsgálódási szempontok.

Weisz Boglárka (MTA BTK TTI „Lendület” – Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport) és Tóth Csaba (MNM Éremtár, Budapest) Hóman Bálint történészi tevékenységéről adott elő, az Árpád-kor pénztörténete és Károly Róbert pénzügyi politikája témákban. Ujszászi Róbert (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) és V. Székely György (Katona József Múzeum, Kecskemét) kutatásának középpontjában Huszár Lajos tudományos munkássága állt a középkori pénztörténet és a kora újkori pénztörténet kontextusában. Buza János (Corvinus Egyetem, Budapest) Horváth Tibor Antal pénztörténeti munkásságát mutatta be.