A cégeladás a normál működés, a cég életciklusának természetes eleme is lehet, ha a tulajdonos gyermeke/gyermekei nem szeretnék átvenni a családi vállalkozást, vagy ha a tulajdonosnak nincs utódja.

A kis- és középvállalatok tulajdonosai a legtöbb esetben passzív szereplőként találkoznak a cégértékesítés lehetőségével. Egy versenytárs, egy nagyobb külföldi szakmai szereplő, esetleg egy pénzügyi befektető keresi meg őket felvásárlási, befektetési szándékkal, ami az értéken kívül számos egyéb kérdést vet fel. A tulajdonos pontosan nem tudja – habár elképzelésekkel, vágyakkal nyilván rendelkezik – mennyit ér a cége, hogyan zajlik majd a folyamat, mi garantálja, hogy nem lesz kiszolgáltatva a vevőnek, biztos-e a jelenlegi-e a legjobb befektető, és kitől kérhet tanácsot, segítséget. Jellemzően ilyenkor fordulnak a tulajdonosok saját jogászukhoz, akik a társaság könyvelőjével és könyvvizsgálójával együtt megpróbálnak eligazodni a hosszú és bonyolult folyamat lépései között. Ebben az esetben általában arra sincs túl sok esély, hogy egy racionális piaci árat érjen el a tulajdonos a tapasztalt befektetőkkel szemben megfelelő felkészültség nélkül, nemhogy maximalizálja a kapott ellenértéket.

 

Hogy mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A tulajdonosnak/tulajdonosoknak folyamatosan szükséges tisztában lennie a cég értékével és azzal, hogy ezt mi befolyásolja, hisz így tud olyan döntéseket hozni, amelyek növelik a cég értékét. A cégérték számolható, döntésekkel befolyásolható, külső tényezők függvényében is változhat. A tranzakciós ár alapvetően elvileg korrelál a cégértékkel, de nem feltétlenül, hisz befolyásolja a tárgyalási pozíció, de a cégről alkotott kép és a vele szembeni bizalom is.

Vegyük alapul a 65 éves kort, amely a jelenlegi nyugdíjkorhatár Magyarországon. Tegyük fel a kérdést: mennyi pénz akarunk a magunkénak tudni, amikor eladjuk a cégünket/vállalkozásunkat?

A fenti statisztika igazolja, hogy a legtöbb kis- és középvállalati szektor terve arról szól, hogy egész életen át keményen dolgozik, majd szegényes körülmények között megy nyugdíjba, vagy azért, mert nem figyeltek oda a kiszállási stratégiájukra, vagy azért, mert nem létezett a számukra kiszállási stratégia, és további problémát okoz nekik, ha a családi vállalkozás generációváltását sem tudják megvalósítani.

 

A leírtakra alapozva tűztük ki célul, hogy segítünk a kis-és középvállalati szektor tulajdonosainak mind a saját gondolataik, céljaik világos megfogalmazásában, mind a célok eléréséhez szükséges stratégia kialakításában. A programunk a kiszállási stratégia kialakításától kezdve a cégértékelésben, valamint adószakértő bevonásában nyújt segítséget az e területen érintett Partnereink számára.