„Polgármesterként az egyik legfontosabb célom, hogy városunkban kiteljesedjen az a közösségi gondolkodás, az együttes haszonért való az a fajta szövetkezés, amit annyira hiányolhatunk nemzeti szinten! Teret – képletest és valóságost is – akarok adni mindenkinek, aki a közjóért kíván tenni, és másokat is maga mellé tud állítani! Támogatni fogok a jövőben is minden olyan kezdeményezést, ami százezer különböző érdeklődésű emberből akár időlegesen is, mondjuk egy Királyi Napok rendezvénysorozat idejére százezer, a városa eseményei iránt érdeklődő fehérvárit farag! Jó lenne, ha tízen- vagy huszonéveseink számára már a legközelebbi jövőben is a város neve, címere egy pólón ne gáz legyen, hanem ugyanolyan rokonszenv-megnyilatkozás, mint mondjuk New York, Berlin vagy Amszterdam nevének hordása.." - emelte ki Cser-Palkovics András. "Módunk van kellő tisztelettel felmutatni őseink, nagyjaink emlékeit és iránymutató tetteit, Nemzeti Emlékhelyünk és az Árpád-ház program módot adnak erre. Előttünk áll egy újabb emlékezetes, történelmi mozzanat megünneplése is, hat év múlva alkotmányosságunk megszületését, mai demokráciánk csíráját, az Aranybulla 1222-es, fehérvári kibocsátását ünnepelhetjük, és velünk együtt persze az egész magyarság itt, Székesfehérváron! Ez a nyolc évszázaddal ezelőtti esztendő volt az a történelmünkben, amikor királyaink szinte korlátlan hatalmának gátat szabott a nép, még ha az a „nép” akkor még csak a nemeseket jelentette is! Eztán persze még számos új és új változás kellett ahhoz, hogy mára egyforma szabadsággal szavazhasson minden egyes ember arról, hogyan alakuljon nemzete sorsa, ki és hogyan képviselje mások előtt az ő akaratát. De döntéseink életünkről, helyünkről a világban, ma már csakis a mi kezünkben vannak, és ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy abban is maradjanak! Mögöttünk a magyarság ezer éves történelme annak minden tanulságával, előttünk pedig a jövőbe vezető számos út. És, bár mindenki tetszése szerint határoz a sorsáról, talán nem merészség azt mondani, hogy bolondság a magunk jövőjét mások döntésére bízni. Arra biztatok hát minden fehérvárit, hogy soha ne habozzon, ha alkalma van nemzete érdekében a szavát hallatni, ha egy szavazáskor a véleményét kérdezik! Soha ne habozzon, ha alkalma van nemzete érdekében cselekedni! És soha ne habozzon, ha úgy érzi, hogy szeretett városát, a mi közös otthonunkat, Fehérvárt, bármilyen tervvel, tettel jobbá, szebbé, gazdagabbá teheti!" - zárta ünnepi gondolatait Székesfehérvár polgármestere.

Az ünnepi beszédet követően a városi kitüntetések átadására került sor. Városunk Díszpolgára lett Bobory Zoltán és Gógl Árpád, valamint posztumusz elismerésben részesült Kiss József, az ARÉV egykori vezérigazgatója, a díjat ifj. Kiss József, a díjazott fia vette át. Bobory Zoltán költő, prózaíró, művelődés- és irodalomszervező, Kárpát-medencében gondolkodó magyar értelmiségi és büszke székesfehérvári. A Vörösmarty Társaság elnöke, vezette korábban a Szent István Művelődési házat, illetve Öreghegy északi részét képviselte Székesfehérvár Közgyűlésében. Elkötelezett a második magyar hadsereg emlékének méltó megőrzése mellett, nevéhez Don-kanyari zarándokutak és a Don-kanyari Emlékkápolna felépítése is fűződik. Részt vett a Szent István Emlékév előkészítésében és lebonyolításában, tagja Székesfehérvár Szenátusának. Fontos motorja Székesfehérvár szellemi életének, munkásságával hozzájárul városunk közösségének erősítéséhez. Dr. Gógl Árpád belgyógyász, klinikai farmakológus, nyugalmazott osztályvezető főorvos. Számos tudományos és orvosszakmai szervezet munkájában vett részt, 1994 és 1998 között a köztestületként megalakuló Magyar Orvosi Kamara első elnöke. 1979-től dolgozott a székesfehérváriakért, először a Szent György Kórház főorvosaként, majd több, mint egy évtizeden át az Országgyűlésben képviselőként. Egészségügyi miniszterként elindította Székesfehérvár kórházának fejlesztését, mely egy jelentős szünet után az elmúlt években folytatódott, és a következő évekre is ad feladatot városunknak. Sikeres orvosi, tudományos és közéleti életműve Székesfehérvárt erősítette. Kiss József, az ARÉV volt vezérigazgatója igazi székesfehérvári. Városunkban született, majd az iskolai évek után itt kezdte pályafutását is, az ARÉV elődvállalatánál. Jelentős székesfehérvári munkák mellett a mélyépítés speciális feladatai tartoztak felügyelete alá. Negyedszázadon át vezette az ARÉV-et. Nemcsak egy nagyvállalat igazgatójaként tevékenykedett aktívan, hanem nyugdíjas éveit is tevékenyen, jelentős közösségépítő munkával töltötte. Az ARÉV Baráti Kör Egyesület elnökeként együtt tartotta az építőiparban egykor dolgozókat, sőt a szakmában most dolgozókat is közösséggé kovácsolta. Kiss József életének díszpolgári címmel történő elismerésével Székesfehérvár közelmúltbeli történetének is emléket állít.

A díszközgyűlésen Pro Civitate díjat kapott dr. Görög István, Hirt Károly, Nagy Györgyné, Ugrits Tamás és Dr. Vajda Mariann. Dr. Görög István ezredes, a HTBK Országos Szövetség alelnöke, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének valódi motorja. Igazi közösségi ember, több, mint két évtizede szervezi a baráti kör életét. Nevéhez fűződik a „Fehérvár köszönti katonáit” 1996-ban útjára indított programsorozat, mely máig egyik meghatározó rendezvénye városunknak. Tevékenysége eredményeként létrejött a Pákozdi Katonai Emlékpark. Székesfehérvár katonai hagyományainak elkötelezett ápolója, az országhatárokon átnyúló nemzeti katonai hagyományőrzés szorgalmazója.

 Hirt Károly a Testnevelési Egyetemen szerzett atlétika szakedző képesítést, 2001 óta áll az ARAK élén. 1986 óta edző Székesfehérváron, korábban a Videotonban, majd 1993-ban az ARAK alapítója volt. Az 1996-os és a 2000-es olimpián is szerepeltek tanítványai: Korányi Balázs és Tölgyesi Balázs, akik országos csúcstartók. 1997-ben Bronz kitüntetést kapott a Magyar Atlétikai Szövetségtől. A Regionális Atlétikai Központ a sportág hazai központjává nőtte ki magát, számos rangos verseny zajlik a létesítményben. Itt talált méltó otthonra a Hirt Károly vezette Alba Regia Atlétikai Klub is. Kitüntetésével egyúttal a fehérvári sportélet meghatározó közösségét is elismeri a város. Nagy Györgyné, a Szegényeket Támogató Alapítvány korábbi elnöke pedagógusként teljes életpályáján a jövő nemzedékét szolgálta, oktatta nevelte. Tanári hivatását maradéktalan odaadással, szívvel, lélekkel látta el, mindemellett gyermek-és ifjúságvédelmi felelősként szolgálata kiterjedt a rászorult, veszélyeztetett gyermekek megsegítésére is. A SZETA elnökeként megteremtette a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök klubját, amely hiánypótló szakmafejlesztési célt szolgáló munkaközösségként több éven keresztül nyújtott segítő kezet közvetve a szociális hátrányt szenvedők részére. Szívvel - lélekkel, hittel, aktívan szolgálta Székesfehérvár közösségét. Ugrits Tamás pápai káplán, irodaigazgató, szentszéki bíró, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda iskolabiztosa, püspöki tanácsos. Huszonöt éve szentelték pappá, majd 1998-tól püspöki titkár, 2002-től irodaigazgató. Fontos szerepet tölt be városunk egyházi közéletében, elkötelezett a fiatalok nevelésében. Hozzáértő, gondos, egyházmegyei szervező és szeretetteli lelkipásztori tevékenységével 25 éve szolgálja a közösséget. Papi jubileuma alkalmából, személyes munkája és városunk iránti elkötelezettsége méltó elismerése a díj, amellyel Székesfehérvár városa nevében mondott köszöntet a közgyűlés. Dr. Vajda Mariann Székesfehérvár szülöttjeként egész gyermekorvosi pályafutása alatt rengeteget tett nem csak a kis betegeiért, hanem azok szüleiért, a családok egészéért. Az egyetem elvégzése után azonnal visszatért szülővárosába. Kezdetben kórházi orvosként tevékenykedett, ahol az ő nevéhez kötődik a gyermek intenzív osztály létrehozása. Már kórházi orvosként megkezdte a gyermek vesebetegek szakellátását és házi gyermekorvosi tevékenysége mellett is végez vesegondozást. Szakmai tevékenysége és orvosi kvalitásai mellett kiemelkedő emberségessége, mindenki felé segíteni akarása méltóvá tette a díjra.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Tiszteletbeli Polgár címmel tüntette ki Dr. Szendi József érseket, a díjat az érsek egykori tanítványa, Spányi Antal megyés püspök vette át. Dr. Szendi József volt székesfehérvári kanonok, nyugalmazott veszprémi érsek 95 éve született Székesfehérváron. 1944-ben szentelték pappá, 1946-ban doktorált teológiából. Kezdetben Zsámbékon és Csákváron káplán, majd Székesfehérvárott hitoktató. 1948-ban a szeminárium prefektusa, teológia tanár, 1952-től kórházlelkész. 1957 márciusában a rendőrség mintegy 3 hétre lefogatta a „Márciusban újra kezdjük” mozgalomban való állítólagos részvétele miatt. 1959-ben Pákozd plébánosa lett, és ellátta Börgönd lelki gondozását. 1980-ban székesfehérvári kanonok lett. 1982-ben püspökké szentelték. Ekkortól Veszprémben végezte szolgálatát, először apostoli kormányzó, majd 1983-tól megyéspüspök, 1993-tól pedig Veszprém első érseke volt. 1997-ben vonult nyugalomba.