A Szent István ünnepe köré szervezett Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozatának keretében a Nemzeti Emlékhely színpadán, a Nagyboldogasszony-bazilika romjai felett egyedülálló komolyzenei koncertet vezényel Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, a Vörösmarty Színház karmestere. A Musica Sacra 2016-os hangversenyén Gioachino Rossini Stabat Mater című egyházi művét a Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész Rost Andrea (szoprán) mellett a világ egyik leghíresebb operaházának, a moszkvai Bolsoj Színháznak vezető szólistái, Svetlana Shilova (mezzoszoprán), Maxim Paster (tenor) és Petr Migunov (basszus) adják elő. A Musica Sacra szopránja, Rost Andrea a budapesti Operaház mellett Bécsben, Amerikában, Németországban és Japánban is meghódította a zenei színpadot, jelenleg 8-10 szerepben aktív, énekel kísérleti táncelőadásban is.

A felemelő produkcióban a Székesfehérvár zenei életében meghatározó Alba Regia Szimfonikus Zenekar működik közre, ifj. Major István igazgató és Drahos Béla művészeti vezetésével. A világhírű mű megszólaltatásában résztvevő Alba Regia Vegyeskar Kneifel Imre, a Primavera Kórus Horányi Otília irányításával, a Vass Lajos Kórus Bárd Judit és Szűcs Dániel karnagyokkal, valamint a polgárdi Clara Voce Vegyeskar énekelnek a Nemzeti Emlékhelyen.

„Áll a fájdalomnak anyja,/ Kín az arcát könnybe vonja./ Úgy siratja szent Fiát.” – a Stabat Mater az egyik legismertebb középkori himnusz, Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól. Gioacchino Rossini, a könnyed hangvételű operáiról híressé vált zeneszerző már a bemutatón átütő sikert aratott a megzenésített művel, bár a zsenialitásáról és különc természetéről híres zeneszerző egy gazdag madridi nemes rendelésére először csak a darab felét komponálta meg, emiatt perbe is keveredett. A világhírű darabról ifj. Major István igazgató beszélt: „A Stabat Mater bemutatását nagy érdeklődés övezte, melyre 1842 januárjában került sor Párizsban, s azonnal átütő sikert aratott. A kritikusok mindösszesen a vallásos karakter jelenlétét hiányolták különösen azoknál a részeknél, ahol a gyászos szövegek fölé Rossini sajátos operastílusában könnyed, életvidám dallamokat komponált. Ez abból adódott, hogy fontosabbnak tartotta a zenei formák tökéletességét, mint a szöveg tartalmának zenei leképezését. Heinrich Heine szerint, aki a bemutatón személyesen vett részt, Rossini csodálatos muzsikája még arra is képes, hogy „a kereszthalál borzalmait enyhítse”.

A Zenekar igazgatója szeretettel invitálja a komolyzenét kedvelő nagyközönséget a felemelő előadásra a Nemzeti Emlékhelyen augusztus 16-án, kedden 21 órától. Jegyeket személyesen a Városház téri Jegyirodában lehet még vásárolni.