Az ünnepi, szakrális és szórakoztató rendezvények mellett hagyományosan a tudomány is helyet kap a Királyi Napok programjaiban. Szombaton délelőtt a Városháza Dísztermében rendezték meg a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferenciát Székesfehérvár Önkormányzata, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az MTA BTK Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport közreműködésével. A konferencia keretében az MTA BTK kutatói, Zsoldos Attila, Weisz Boglárka és Skorka Renáta tartottak előadásokat munkájuk legfrissebb eredményeire alapozva.

Zsoldos Attila előadásában az „olasz” Fehérvárra repítette vissza a hallgatóságot. Az Árpád-korban ez a jelző nemcsak a mai értelemben vett olaszokat, hanem az újlatin nyelveket beszélő népeket, többek között franciákat és hispánokat is jelentette. Az Árpád-kori Magyarországra a kutatók szerint főként a Franciaország északi részéről származó családok érkeztek. Zsoldos Attila a fehérvári olaszok XIII. századi városrészét, a "Budai Külvárost" is bemutatta. Elmondta, hogy valószínűleg ez Fehérvár legrégibb külvárosa, ezt több között azért gondolják, mert a késő középkorban, amikor már több külvárosa van Fehérvárnak, akkor is ezt nevezik "A külvárosnak", civitas exterior-nak. Hogy mikor telepedtek meg nálunk az "olaszok", arra számos elképzelés van, a legvalószínűbb, hogy a XI. század közepén érkeztek a nagyobb magyar városokba, Fehérvárra, Esztergomba, Pécsre.

Zsoldos Attila szólt arról is, hogy a Budai Külvárosban fehérvári olaszok alapították meg a Szent Miklós prépostságot és ispotályt, ami egy sajátos középkori intézményként félúton helyezkedett el a kórház és a zarándokszállás között. Az előadó kiemelte, hogy Esztergomban is volt Szent Miklós temploma a helyi latinoknak és szerte a középkori Európában a jelentős kereskedő városokban mindig találunk Szent Miklós templomot. 

"Egy-egy érdekes témát tudományos feldolgozásban hallhatunk az előadóktól. Azt a hátteret szándékozunk megteremteni ezzel a Királyi Napok keretében, ami tudatosan szól a több mint ezer éves városunk történelméről." - emelte ki köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián. Cser-Palkovics András fontosnak nevezte azt is, hogy megismertessék a különböző technikai lehetőségeket figyelembe véve a fehérváriakat és az idelátogató érdeklődőket ezzel a történelemmel. "Különös aktualitást ad a konferenciának, hogy néhány perccel vagyunk az Osszárium megnyitása után, és néhány héttel azután, hogy a kormány határozatban elindította az Árpádház program gyakorlati megvalósításának első ütemeit is." -  fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szimbolikusnak nevezte, hogy 2013 augusztusában ebben a teremben indult el az Árpádház-program. "Nekünk, fehérváriaknak sok feladatunk lesz a következő években, hiszen nemcsak megszerezni akartunk egy lehetőséget, hanem – ami sokkal fontosabb – élni is vele.” - tette hozzá a polgármester.