Az első keresztény magyar király, Szent István éppen itt, Székesfehérváron ajánlotta fel népét és országát a napba öltözött asszonynak, Szűz Máriának. 1038-ban láztól gyötörve tudta az uralkodó, hogy örökös nélkül széthullik az ország, hát kire is bízhatta volna azt a leginkább? Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet, ahol megújítják hazánk felajánlását Szűz Máriának.
Bár Szent István összehívta a püspököket, egyházi vezetőket, országirányítókat, hogy Magyarország jövőjét bebiztosítsa, de e honnak biztonságát csak a Boldogasszony kezében tudhatta. Azóta is országszerte fogadalmi szentmiséket tartanak a katolikus templomokban augusztus 14-én – amikor is Szent István átadta Máriának országát – ahol megerősítik az országfelajánlást. E fogadalom talán a legősibb, ma is élő hagyománya a magyarságnak, és jelentősége a Székesfehérvári Egyházmegyében a legnagyobb, ahol a király hitében bízva Magyarország oltalmazójára lelt.
 Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet. 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a magyar Szent Család (Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre) ereklyéit a székesegyházba, ahol 18 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. A székesfehérvári püspök e szentmisén megújítja hazánk felajánlását Szűz Máriának. Spányi Antal az ünnepi liturgiában – a Szent István-i hagyományhoz hűen – a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kéri az egész magyar népért. Imádkozik minden magyar emberért, határokon innen és túl, hívőkért, nem hívőkért egyaránt.
Hagyományosan augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, ezért a székesfehérvári megyés püspök e napon 18 órakor tart ünnepi szentmisét a székesegyházban. Évszázadokon keresztül e nap kiemelt ünnep volt Magyarországon, csak az 1948-as kommunista fordulat törölte azt el. Bár több ország is magáénak vallja Máriát, de Regnum Marianum, Mária királysága csak egy van, az pedig 1038 óta Magyarország.
Évszázadokon keresztül sok vita volt a katolikus és a protestáns egyházak között. Míg a katolikus egyház híveinek nem kérdés, hogy a megváltó Jézus Krisztus édesanyja a Mennybe ment, és ott ül az Atya oldalán, addig a protestánsok úgy vélik, Mária épp oly édesanya, mint bármelyik másik, csak fogantatása volt szeplőtlen. A protestánsok nem ünneplik 15-ét, de Szent István ünnepe is más magyarázatot kap, hiszen számukra nincsenek a Földről felköltöző szentek. Az egyházerősítés viszont a protestáns egyházaknak is fontos volt, azért István földi érdemeit elfogadják, amely az őskeresztény elveken alapult, amihez a reformációt követően a protestánsok is igyekeztek visszatérni. Ezért Szent István ünnepe ünnep a reformátusoknak, evangélikusoknak és baptistáknak is.
| 
Eseménynaptár
