"Az elmúlt hat évben nemzeti és uniós forrásból 180 milliárd forintot fordítottak a hazai épített örökség megmentésére, megújítására." - hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központ szombati avatásán. Fónagy János avatóbeszédében kiemelte: a kastélyok, várak történelmi lenyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként maradtak fenn. "Trianon után nagy részük elkerült a jelenlegi ország területéről, a többit elpusztították a második világháború idején és az utána következő időszakban - tette hozzá.

"Az évszázadok alatt létrehozott épített örökséget olyan állapotban hagyta ránk a kommunista diktatúra, hogy annak megmentése évtizedekre munkát ad még a következő generációnak is" - mondta Fónagy János, aki hozzátette: mindhárom Orbán-kormány felvállalta ezt a munkát, a vár- és a kastélyprogramban több mint 50 milliárdot biztosítanak az épületek felújítására, miközben a Rómer Flóris-terv a határokon túli kastélyokról, a Hauszmann-terv pedig a Budavári Palota megmentéséről szól.

Az újonnan épült eseményközpontot Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszteri biztos adta át, majd megnyílt meg az épületben A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban című kiállítás. Sándor Benedek, az MKB vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank a rendszerváltás óta tudatosan gyűjti a hazai magyar festményeket. Céljuk, hogy az utókor számára megőrizzék a páratlan képeket, a gyűjtemény ma már több száz festményből áll. Mint mondta, elsősorban 19. századi festőkre koncentrálnak, de kortárs festmények is vannak a gyűjteményben. A kápolnásnyéki tárlat a korábban a Várkert Bazárban bemutatott festmények válogatása, köztük olyan alkotók képeivel, mint Mednyánszky László, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Csók István, Aba-Novák Vilmos, Székely Bertalan vagy Rippl-Rónai József. Az 54 festmény a kastély öt termében év végéig lesz látható.

A kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély 306,1 millió forint európai uniós támogatásból és az alapítvány 16,11 millió forintos önrészéből újult meg, látogatótérrel és kiállítóhellyel bővült. A kápolnásnyéki birtok a 19. század első felében került Dabasi Halász Sámuel kezére. A család kúriáját feltehetően szintén a 19. század első felében, klasszicista stílusban építették. Mai formáját Dabasi Halász Gedeon jóvoltából az 1910-es években nyerte el. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta. 1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty tsz irodái működtek a falai között. Az épület állapota azokban az időkben folyamatosan romlott.

Két európai uniós pályázatból, több mint 500 millió forintból létesített inkubátorházat a Fejér megyei Kápolnásnyéken a DFT-Hungária Zrt. A létesítmény alapterülete több mint ezer négyzetméter. Helyet kapott benne nyolc iroda, amelyek akár egy-egy cég fióktelepeként is szolgálhatnak. Ezen kívül három többfunkciós és három egyfunkciós képzési- és bemutatótermet is kialakítottak, külön parkolóval, közösségi térrel. A létesítményt, amely a Halász Gedeon Központ része, szombaton adta át Tessely Zoltán kormánypárti országgyűlési képviselő. L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára pedig azt emelte ki, hogy Kápolnásnyék nem csak az inkubátorházzal gazdagodik, hanem a településközpont is megújul, a kormány 200 millió forintos támogatásával fél éven belül megkezdődik a kivitelezés és további 70 millió forintból egy új bekötőutat építenek.

 

Tessely Zoltán beszédében hangsúlyozta, nem urizálás a törekvés, hogy a kormány támogatásával a magyar múlt kultikus helyein gazdasági, szellemi és kulturális műhelyek jöjjenek létre. Működésükhöz bevételek kellenek csakúgy, mint a múltban, de az akkori uradalmak több ezer hektáros termőföldjei híján más út kell, ez pedig a mintaértékkel bíró Halász Gedeon Központ, amely nem pusztán kulturális és turisztikai értéktér, hanem innovációs, oktatási és gazdasági központ is - tette hozzá. A képviselő szerint a kápolnásnyéki inkubátorház a kutatás-fejlesztés egyik ékköve lehet, és ezzel a magyar gazdaság egyik motorja is.