A második résszel folytatódik az az első világháborús szabadtéri tablókiállítás, melyet tavaly indított el a Városi Levéltár és Kutatóintézet és Székesfehérvár Önkormányzata. A Városház téren pénteken délután nyílt köztéri tárlat a balkáni és a keleti (galíciai) front eseményeit mutatja be, emléket állítva azon székesfehérvári katonáknak, akik részt vettek a Nagy Háború küzdelmeiben.
A „Kik acél falakként állották a vártát, orosz ingovány s Doberdó tetején” című szabadtéri tablókiállítás első fejezete tavaly május végétől augusztusig fogadta a látogatókat a Városház téren. A tárlat az első világháború azon főbb eseményeit mutatta be a kitöréstől 1915 nyárig, amelyek valamilyen módon köthetőek a székesfehérvári katonai alakulatokhoz.
A kiállítás megnyitóján Brájer Éva alpolgármester mondott köszöntőt, de ott volt Spányi Antal megyéspüspök, Csurgai Horváth József a Városi Levéltár és Kutatóintézet vezetője és Viza Attila önkormányzati képviselő, közbiztonsági tanácsnok.„A Nagy Háború óta eltelt száz év, ez a kerek szám felerősíti emlékező kötelességünket.” – kezdte köszöntő beszédét Brájer Éva alpolgármester, majd felidézve a Szent István Király Múzeum nemrégiben véget ért Országzászló téri kiállítását és a Nemzeti Múzeum nagy sátorban megrendezett különleges tárlatát, a legújabb, járókelőket megszólító tablókiállítást méltatta. Az alpolgármester a tárlat témájával kapcsolatban így fogalmazott: „A 19. század hadviselési formáihoz a Nagy Háborúban a 20. század gyors és pusztító fegyverei társultak: gyorstüzelő fegyverek, rövid idő alatt sok halálos lövedék. A háború közben kellett ehhez megalkotni a hadviselés formáit. Ennek egyike volt, hogy lövészárkokat építettek, és ezekben az egymással szemben álló lövészárkokban aztán évekre megrekedt a front, és hosszú évekig tartott az öldöklés. Emiatt több magyar és fehérvári katona veszett oda, mint első látásra a talán öldöklőbbnek gondolt II. világháborúban.” Brájer Éva a múlt ismeretének a jövőt szolgáló szerepét hangsúlyozta, és a hősök tiszteletére, a bátor, kötelességtudó, a halállal is szembenéző honvédekre emlékeztetve ajánlotta a kiállítást.
A szervezők célja, hogy emléket állítsanak a küzdelmekben részt vett katonahősöknek és jobban megismertessék a közönséggel Székesfehérvár katonamúltját. A tablók az 1915 augusztusától 1916. augusztus végéig tartó időszakot dolgozzák fel Szerbia meghódításától Románia hadba lépéséig. Bemutatja a balkáni front egy és a keleti (galíciai) front két fő eseményét, így szó lesz Szerbia meghódításáról, a rovnói hadjáratról és a Bruszilov-offenzíváról.
A kiállítást Horváth Péter kurátor mutatta be a megnyitó után. A köztéri tárlatot augusztus 31-ig lehet megnézni a Városház téren.A fő cél az I. világháborúban harcolt fehérvári ezredek helytállásának, küzdelmeinek bemutatása a csaták, harcok, ütközetek felidézésével: „Három nagy témára osztottuk fel az idei kiállítást: a rovnói hadjáratra, a 2. szerb hadjáratra és a Bruszilov-offenzívára. Ez egészen 1915 augusztusának végétől 1916 augusztusának végéig követi nyomon a történéseket.”-mondta Horváth Péter. Az első négy tabló a balszerencsés, hatalmas veszteségekkel járó rovnói hadjáratot mutatja be, kiemelve a 2. osztrák-magyar hadsereg hősies 69-es gyalogezredét. A Szerbia meghódításáról szóló tablók – ugyan ebben a hadjáratban fehérvári ezred nem harcolt – azért különlegesek, mert a magyar irodalomban erről nem lehet olvasni; egész Szerbia a Monarchia és a bolgárok kezébe került. A kiállítás anyagában a Bruszilov-offenzíva kapta a főhangsúlyt: a kilenc tabló az I. világháború fordulópontját, az osztrák-magyar haderő megtörését foglalja össze. A legnagyobb orosz győzelmet hozó offenzívában közel félmillió katona vesztette életét. Ezekben a harcokban több fehérvári alakulat küzdött: a 10-es és 13-as huszárezred alakulatai a 69-es gyalogezreddel. | 
Eseménynaptár
