A Floraliát – Flóra istennő templomának Krisztus előtt 238-ban történt felszentelése óta – évszázadokig nagy pompával, mulatságokkal ülték meg az antik Rómában. Erre emlékezve döntött a tavasz istennője ünnepének felelevenítése mellett mintegy négy évtizede a Szent István Király Múzeum. Az ünnepet kezdetben csak a látogatóknak átadott néhány szál virág szimbolizálta, majd fokozatosan alakult ki a gazdag program. A Floralia, valamint a nyár végi Ludi Romani – ahol ugyancsak sor kerül színházi bemutatóra – minden évben népes közönséget vonz. A Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Kiállítás első nagyrendezvényén már a kapunyitást követően is több ezer ember volt jelen. Felvezetésként a római élet mindennapjaival, ismerkedhettek meg az érdeklődők, ezen kívül a kelta harcmodorból is ízelítőt kaphattak a harcos kedvben lévő megjelentek. Közben az izgalom egyre fokozódott: Alsó Pannónia provincia lakói már nagy izgalomban várták imperátoruk érkezését.

„Jön a császár! Jön a császár!” – hallatszódott a hű szolgák harsány kiáltása, a nézők tekintete pedig azonnal a díszes felvonulásra szegeződött. Septimius Severus császár négyéves polgárháború és két keleti háború után 202 tavaszán tért vissza győztes csapatai élén Rómába. A visszatérését egybekötötte a pannóniai határ szemléjével, melynek keretében Carnutum mellett Gorsiumot is meglátogatta, ahol az alsó pannóniai tartománygyűlés köszöntötte az uralkodót. A felvonulással jelképesen e látogatást idézték fel a Familia Gladiatoria, a Legio Leonum Valentiniani, a Savaria Legio, a Brigetio Legio és a Legio X Gemina, valamint a Szabad Színház és a Trigonon Együttes közreműködésével.

A Római Birodalom imperátora lovas-szekéren, aranyszegélyű tógában, homlokán ékes diadémmal, mellette fiaival, Caracallával és Getával vonult be Gorsiumba. A császár tiszteletére a menethez csatlakoztak a római légiók hős katonái, valamint a gladiátorok is. A menet alatt a közönség hangos „Ave Caesar!” kiáltással éljenezte az uralkodót. A processzió a szentkerület képzeletbeli kapuja felé tartott, ahol a városi magistrátus képviselői várakoztak fogadásukra. A császárt Alsó Pannonia provincia helytartója, valamint a város közigazgatásának képviselői köszöntötték. Tiszteletére díszes, bronzveretés ládikát és a jeles alkalomra sütött mézes-lepényt nyújtottak át Septimius Severusnak. Ezt követően áldozat bemutatására került sor, majd a császár és fiai tiszteletére gladiátorjátékokat is tartottak. A közönség a Famila Gladiatoria Pannonica előadásában a legkülönfélébb gladiátor-harcmodorokat ismerhette meg a színháztérben.

Az ókori lakomán számos ínyencség közül válogathattak a résztvevők. Az európai konyhaművészet legfontosabb forrása az egyetlen ókorból ránk maradt szakácskönyv, Marcus Gavius Apicius: De re coquinaria („A főzés dolgairól”) című könyve. Érdekesség, hogy a mű elsősorban a tapasztalt szakácsok számára ajánlott, mivel a szerző az egyes fogásoknál sem a mennyiségről, sem az elkészítés módjáról és idejéről nem beszélt, csupán a hozzávalókról. Akik megéheztek a színes programkavalkádban, azok olyan kulináris élmények közül választhattak, mint a csirkemell Fronto módra, pirított hagymán forgatott burgonya, almaboros almás pite, illetve Apicius kacsacombja. A fenséges lakomát követően már a csatatéren gyülekeztek a bátor római légionáriusok. A színes bemutató első részében a hadsereg által használt fegyvernemeket és csapatmozgásokat tekinthették meg a résztvevők. A római sereg gyakorlatát furcsa zaj szakította félbe: a kelta népek elszánt csatakiáltás közepette támadtak rá a római légióra – az eseményen megjelentek így pillanatok egy élethű csata közepette találták magukat. A rómaiak ezúttal is kiállták az északi népek támadásait, így fényes győzelmük tiszteletére újfent felharsant a „Roma Victor!” üvöltés.

A Szarvas-törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület, a Norde Gard és a Brigetio Legio csatabemutatója után újra a színháztérben gyülekeztek az érdeklődők, ahol az ókori római viseletből adtak ízelítőt a résztvevőknek. Az ókori életben a külső megjelenés elsősorban a társadalmi helyzetet, az illető személy jogállását tükrözték. A divatbemutató keretében többek között Flóra istennő áttetsző sárga selyemruháját, a kelta asszonyok által viselt szárnyas fibulát, az előkelő római matrónák áttetsző barna selyem stóláját, illetve a szolgák tunikáját is megcsodálhatták.

Gorsium ókori színpada újra megéledt: lábak dobogása, lándzsák csattogása, harc zaja verte fel a csendet – fiatalok játszották el Arisztophanész háromezer éves, de nagyon is mai történetét. A Matuz János által rendezett Arisztophanész: Madarak című komédiája nyomán sodró lendületű bemutatót láthatott a közönség a mítosz és valóság keskeny mezsgyéjén egyensúlyozva. A Vörösmarty Színház művészeti intendánsa által rendezett színházi előadással maradandó élményt sikerült nyújtani minden korosztálynak. A színes programelemekkel párhuzamosan a több ezer résztvevő az ókori élet különlegességeit is megismerhette.

 

A Floralián megjelenteknek izgalmas élményt nyújtott a hagyományőrzők bemutatói, a virágkiállítás és vásár, ahol mediterrán dísz- és haszonnövények, szárazvirágok, méz és méztermékek, aszalt gyümölcsök, ékszerek közül lehetett válogatni, ezen kívül ókori kézművességgel és játékokkal, fotósarokkal, régészeti ásatással és restaurálással, valamint a régészeti park területén tartott szakvezetéssel várták a jeles alkalomra ellátogatókat. A megújult Gorsiumban tartott tavaszköszöntő vasárnap is megnyitotta kapuit. A látogatókat tartalmas kikapcsolódással és ókori menyegzővel is várták a szervezők.