.A felmérés abban segíti a szakemberek munkáját, hogy jobban megismerjék, teljesebb képet kapjanak a székesfehérváriak közbiztonságról alkotott véleményéről, tapasztalatáról. A kérdőívet összeállító Magyar Városkutató Intézet részéről Ruff Tamás, szociológus elmondta, hogy a szubjektív és az objektív biztonságérzet szempontjából próbálták megfogalmazni a kérdéseket, amikkel felmérik, hogy a fehérváriak mit értenek biztonság alatt, mennyire tartják fontosnak a közbiztonságért dolgozó szervezetek munkáját, mit gondolnak munkájuk hatékonyságáról és azt is, hogyan változott a közbiztonság helyzete Fehérváron? Vizsgálják majd azt is, hogy a lakók szűkebb környezetében, családjában milyen jogsértések történtek. 

A kérdőív második felében olyan kérdéseket fogalmaznak meg, amiből az emberek félelmeire, gondolkodásmódjára lehet következtetni, illetve a vagyonvédelem és a gyermekvédelem is középpontba kerül. Az április 15-én induló kutatást személyes felkereséssel végzik a Magyar Városkutató Intézet szakemberei. Véletlen mintavétellel választják ki a résztvevőket, akiket a kérdezőbiztos az otthonukban keres fel. A személyes megkeresés ellenére a kutatás teljesen névtelen, azaz egy válaszadó sem lesz beazonosítható, azonosításra alkalmas adatot nem is kérdeznek a biztosok.

 

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata idén januárban hozott létre munkacsoportot a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával megvalósuló „Közbiztonság fejlesztése Székesfehérváron a településbiztonság és az ifjúságvédelem előtérbe helyezésével” program koordinálására. A Kincses Zsolt Dávid hatósági főosztályvezető vezetésével működő munkacsoport múlt heti ülésén – a tagok konstruktív véleménycseréit követően - egyhangú döntéssel fogadta el a Magyar Városkutató Intézet által összeállított kérdőívet, így hétvégén indulhat is a személyes felkeresésen alapuló kutatás.