A felújítás és átalakítás célja volt, hogy olyan közösségi teret hozzanak létre, amely alkalmas arra, hogy az egyre bővülő plébániaközösségnek energiatakarékos, korszerű, összejövetelekre alkalmas teret biztosítson.

Korábban nagyon sok szoba volt a plébánián, de nem volt olyan helyiség, ahol össze tudtak volna gyűlni – mondta Tóth Tamás atya a felújításról. Kialakítottak egy nagyobb helyiséget, kicserélték a nyílászárókat, két új bejáratot is nyitottak, felújították a teljes gépészetet a fűtéssel, vízzel és villannyal együtt. Köszönetet mondott az egyházmegyének és a városnak, de kiemelte azokat az adományozókat is, akik névtelenül támogatták a felújítást. Mint mondta a felújítás önmagában mit sem ért volna a közösség élete nélkül.

Sokszor elhangzik és a Városház téren is olvasható az a Kaszap István idézet, hogy „Van célom”. Vajon meglepő-e az, ami zajlik most Európában és a világban egy több évtizedes értékvesztő folyamat eredményeként? Mi kellene ahhoz, hogy ebből kilábaljunk? - tette fel a kérdéseket a város polgármestere Cser-Palkovics András, amikor egy középkori Fehérvárt ábrázoló metszetet adott át a  plébániának. „Az ember közösségi lény és hozzátartozik az életéhez a család, a gyerekek, az unokák a barátok és olyan kollégák, szomszédok, akikkel tudjuk, hogy mi történik. Sokszor elegendő egy szó, egy kérdés ahhoz, hogy a másiknak jobb legyen. Egy városnak pedig feladata, hogy minden közösséget segítsen, ahol a másik embernek támogatást nyújtanak. Mindenkinek van véleménye a világról, de mindenkinek tisztelnie kell a másik véleményét és egy közösség értékeit is, ahol foglalkoznak és törődnek a másikkal. A város minden támogatást megad a közösségeknek, legyen az a Bazilika vagy a Felsővárosi templom felújítása vagy legyen éppen a Prohászka templom plébániája.”