2016. március 31-én, csütörtökön délelőtt 10.00 órától a Buboréka Bábszínház előadásában a „Szoknyamese” című bábjátékot nézhetik meg az érdeklődők az Igézőben (Basa utca 1.). Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ezerrét szoknyában egy özvegyember, meg egy özvegyasszony. Mindkettőnek volt egy-egy lánya. A lányok szerencsét próbálni indultak a banyához, az egyik arannyal, a másik vérrel tért haza. Az ő kalandjaikról mesélnek a gyerekek bevonásával. „A két lány meg a vasorrú banya” című magyar népmese nyomán készült produkcióra sok szeretettel várnak mindenkit!

A népszerű görög író-költő, Jannisz Ritszosz művét Törsök Márta előadásában április 2-án, szombaton este 19.00 órától láthatja a közönség. A színésznő több évtizede talált rá a műre, ám igazán csak tavaly nyáron érett meg benne az elhatározás arra, hogy közönség előtt is bemutassa. A néző elvarázsolt világba kerül a Jannisz Ritszosz „Holdfényszonáta” című előadásában. Látszólag egyszerű díszlet, egy régi ház nagy szobája. De a négy, holdfény megvilágította falak között szikrázó emlékek kettétört íve hűl még, s az emlékek között ott tipeg-topog, tétovázik, emlékezik, meditál egy idősebb, fekete ruhás asszony, s mesél. Az emlékek közt válogatva végigpereg az élete, miközben a jelenbe emelt egy-egy esemény önvizsgálatra is készteti. Vágy, boldogság, boldogtalanság, elbukás. Az élet. S miközben mesél, azt érezzük, hogy észrevétlenül, a mi átélt élményeink is ott vibrálnak a levegőben.

A kultúrát kedvelők vasárnap délelőtt sem maradnak program nélkül. A Holdfű Színház a „Hattyúfivérek” című darabot adja elő vasárnap délelőtt 11.00 órától az Igézőben. A „Hattyúfivérek” a testvéri szeretet mellett teszi le a voksát, annak gyönyörű példáját állítva elénk. Főhőse felcseperedve megtudja, hogy ő nem egyedüli gyermek, csak édes bátyjai egy átok miatt gyermekkorukban hattyúvá változtak. Útnak indul, hogy sok-sok akadályt leküzdve, végül a legnehezebb, önmaga legyőzése árán megváltsa testvéreit. Az izgalmakban és fordulatokban gazdag 55 perces előadás merít Andersen, Benedek Elek, Grimm illetve számos nép (finn, német, olasz) hasonló témájú meséinek motívumkincséből. Az előadás a „mesét” szeretné színpadra vinni, ezért bátran él a „varázslatok” lehetőségével, a tündérmesék zenei és képi világába helyezve a történetet, helyenként könnyen értelmezhető szimbolikus megoldásokkal színezve. Az előadásokkal kapcsolatos további részlet az Igéző facebook oldalán érhető el.