A Kákics Együttes Ferenc Jóska fújatja a trombitát... sorozatának első időpontja a korábban meghirdetettekkel szemben módosult. A műsort március 18-án tekintheti meg először a fehérvári nagyérdemű. A Kákics együttes autentikus, a történelmi tényekhez hű műsora a Nagy Háború idején és utána keletkezett népdalokon keresztül mutatja be a magyar katonák sorsát.

Az előadás gerincét a székesfehérvári 17-es gyalogezred és a székesfehérvári 10-es huszárok története adja. A nézők gondolatban a honvédekkel járhatják be a szomorúan dicsőséges harcok helyszíneit Szerbián, Galícián és Erdélyen át Doberdóig. A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja, fővédnöke Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

 

A dalok között a zenészek korabeli feljegyzésekből, levelekből olvasnak fel, miközben kivetített archív fényképfelvételek is megidézik a korszak, a frontok hangulatát. Sok zajos, nagy sikert könyvelhetett el 2014-ben és 2015-ben a koncertsorozat mind Magyarországon, mind Erdélyben. A Kákics együttes idén is ellátogat megemlékező előadásaival határon túli magyarlakta városokba, Beregszászra és Nagyváradra.

 

A székesfehérvári előadás dátuma megváltozott, az új időpont 2016. március 18. péntek, 19.00 óra.

Helyszín: Táncház, Malom utca 6. A belépés díjtalan. A Ferenc Jóska fújatja a trombitát… című műsor, amely eredetileg 1 órás volt, idén már 90 percessé válik. Az Alba Regia Táncegyüttes táncosainak koreográfiájával gyarapodik az előadás. Érdekesség, hogy a tánc alapján egykoron már a behívásnál felmérték, hogy kinek, milyen ritmusérzéke volt, vagyis kit hová, melyik hadtestbe érdemes beosztani.

 

A műsor az újabb gyűjtések eredményeképpen is bővül. Új dalok kerülnek a repertoárba (például Bartók Béla tápiószelei gyűjtéséből egy lassú csárdás, a Kormányos úr arra tartson a part felé… kezdetű népdal), sőt ezúttal nem csak a húsvét, de a karácsony háborús megünneplését is bemutatják az alkotók. Damó Elemér, a fehérvári 17-es honvéd gyalogezred tisztje visszaemlékezéseiben írta le, milyen módon kívánták, tudták a fronton lévő katonák otthonuktól távol is átérezni a karácsony ünnepét.

 

A dalok témakörei szerteágazóak. Megtalálhatóak bennük a katonaélet különböző pillanatai, a sorozás, a bevonulás, az otthon hátrahagyottaktól való elbúcsúzás, a kaszárnyaélet, a kiképzés, vagy éppen a panaszszó, a büntetések feletti ellenérzések dalai. Előfordul a fegyverek dicsérete csakúgy, mint az egymás közti vetélkedés, a bajtársiasság megéneklése, s természetesen a háború helyszíneinek, valamint a hazaszeretetnek, honvágynak a kifejezése. A véres csatáknak, a halál közelségének, a félelemnek is megszülettek saját népdalai, ahogy aztán a szabadságnak, hazatérésnek, leszerelésnek is.

 

A sokszínű repertoárral rendelkező Kákics együttes tagjai nem csak vonós hangszereket használnak, előtérbe helyezik a parasztság által használt hangszereket is, mint például a tekerőlant, a bőrduda, a gyimesi ütőgardon, a különböző furulyák, a koboz.