A Fehérváron egykor szolgáló honvédek előtt tisztelegve jött létre még tavaly novemberben az a kiállítás a Szent István Király Múzeumban, melynek „Az Égből dühödt angyal dobolt” – Székesfehérvári ezredek az I. világháborúban címet adták. A kiállításon megelevenednek a Székesfehérváron állomásozó ezredek I. világháborús tevékenységei és bemutatják a hátországban lévő hadiárvák, hadiözvegyek és hadirokkantak megsegítésére tett erőfeszítéseket, valamint a háború székesfehérvári emlékeit.
E kiállításnak szentelték a Marosi Arnold napot is a múzeumban, melyen a tárlat létrehozásával kapcsolatos előkészületekbe nyerhettek betekintést a hallgatók különböző előadásokon keresztül, miközben megismerhették annak a szerzetes tanárnak, régésznek, muzeológusnak az életét, aki a Szent István Király Múzeum első igazgatója volt.
Bányai Balázs történész "Sarkalatos kérdések az I. világháborús kiállítás előkészítése kapcsán" címmel tartott előadás, melyben elmondta, hogy a Nagy Háború százéves évfordulójára már 2014-ben megkezdődtek az előkészületek. A katonák tisztes helytállását, dicsőségüket szerették volna megmutatni, kiegészítve ezt olyan témákkal, mint például a hadi újdonságok, az egészségügy fejlődése, vagy akár a tábori lelkészet, amiknek szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak. Kutatásaik során több ezer oldalt tanulmányoztak át, több más városban szervezett kiállítást tekintettek meg, illetve különböző konferenciákon vettek részt.
![](/_user/0/Image/000000Gergo2016/februar/kiallitas02.jpg)
Nagy András, az Országgyűlési Múzeum kiállítás-tervezője I. világháborús kiállítások látványterveinek kérdései címmel tartott előadást. Mint mondta, fontos volt számukra, hogy bemutassák azt, amit a katonák a frontra érkezve tapasztalhattak. Ebből az érzésből próbáltak valamit visszahozni. Ezt úgy sikerült megvalósítani a kiállításnak helyet biztosító helyen, hogy a látogató először Székesfehérvárt, mint katonavárost tekintheti meg, majd onnan egy olyan körletbe jut, ahol annak idején a katonákat felkészítették arra, amire igazán nem is lehet felkészülni. Innen megy tovább egy vasúti kocsiba, ahonnan kilépve a harctéren találja magát ugyanúgy, ahogy a katonák. S onnantól kezdve bekerül a húsdarálóba, amit sokan sokan nem éltek túl.
Demeter Zsófia a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója „Írások a frontról. Levelek, naplók, visszaemlékezések tanulságai a Nagy Háborúról.” címmel, majd Rangel István I. világháborús tárgyak magángyűjteményekben elnevezésű előadása zárta a sort. A kiállítás egyébként április 17-ig látható.
Programok a kiállításhoz kapcsolódóan:
Március 9-én 17 órakor Soós Péter, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Tárgyi Gyűjtemény Osztály vezetője Az Osztrák-Magyar Monarchia kézifegyverei az I. világháborúban címmel, míg Gondos László muzeológus Az Osztrák-Magyar légierő az I. világháborúban címmel tart előadást.
Március 23-án 17 órakor A nagy háború – Katonáink a fronton elnevezésű felolvasó estet szerveznek zenével és beszélgetéssel, ahol a műsorvezető Czinki Ferenc lesz.
Április 6-án 17 órakor Dr. Demeter Zsófia történész, a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást Táborok az I. világháborús frontvonalak mögött címmel. |