A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt Szatmárcsekén. Székesfehérvár a hagyományaihoz hűen a Vörösmarty Színházban megrendezett gálaműsorral ünnepelte a jeles eseményt. A színház névadója, Vörösmarty Mihály 180 esztendeje alkotta meg a Szózatot, ennek tiszteletére a műsor elején Lábodi Ádám színművész szavalta el nemzeti költeményünket.

A műsor folytatásaként Bobory Zoltán köszöntötte az ünneplő publikumot. „Ha a politika csődöt mond, a kultúrával építkezünk” - kezdte beszédét Vörösmarty Társaság elnöke, Hamvas Bélát idézve. „A mindent meghatározó és eldöntő politika mellett és azzal szemben, illetve fölött a nemzeti kultúra a legfőbb és leginkább maradandó érték egy társadalomban… érdemes körültekinteni a nagyvilágban, mi folyik körülöttünk, milyen újabb ordas eszmék leskődnek ránk és egynémely országokra. És érdemes végiggondolni mindazt, mindazokat az elhalaszthatatlan lehetőségeket, amelyek védelmünket, legutolsó menedékünket jelentik. Tudják, anyanyelvünkre és annak hordozójára, a magyar kultúrára gondolok.” - fogalmazott Bobory Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy a mai alkalomhoz hasonlóan november 13-án ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját. "A nyelv egy olyan érték, amely nemzetté tesz egy népet, lakhelyet és földet nem, de hazát tud teremteni a nemzet számára, és az első világra törő vékonyka kis hangtól a végső istenemig kísér. Kincses anyanyelvünket - amely épít lelket, szellemet és testet - tőlünk soha senki elvenni nem tudja." - tette hozzá.

A Vörösmarty Társaság elnöke arról is szólt, hogy egy kultúra vállalása nemcsak szolgálat és azonosulás, hanem munka, sőt, harc is: „…az ebben az újkori fegyverek által szétroncsolódott nemzetben, igenis ki kell állni a küzdőtérre. Amikor a mi kultúránkról, a magyar kultúráról, tehát életünkről van szó.” Azzal zárta gondolatait, hogy mutassuk meg a világnak, ami bennünk lakozik! Mutassuk meg a bennünk lakó jót példaként, hogy aki nem érti, az is megtegye ezt. Ez lehet az első közeledés egymás felé, jó szándékú, őszinte kérdésekkel, hasonló válaszra várva a Magyar Kultúráért, a magyar jövőért!

Negyedik alkalommal a Magyar Kultúra Napján adták át a Pro Cultura Albae Regiae díjat. Az elismerés olyan személynek, közösségnek vagy együttesnek, adományozható, aki, vagy amely kiemelkedő tevékenységével gazdagította Székesfehérvár kulturális életét, szolgálta a város lakóinak művelődését. Ebben az évben dr. Arató Antal könyvtáros, címzetes igazgató vehette át a díjat dr. Cser-Palkovics András polgármestertől. Dr. Arató Antal 1942-ben született Budapesten. Magyar-könyvtár szakon végezte felsőfokú tanulmányait, majd több jelentős szakmai állomás után 1994-ben, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársaként nyerte el a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatói beosztását. Vezetői munkásságának idejére esett a könyvtár informatikai fejlesztésének megkezdése, a számítógépes katalógus kialakítása és a számítógépes kölcsönzés bevezetése. Nevéhez fűződik a városi könyves ünnep, a „Könyvheti piknik” megteremtése és megszervezése, valamint a Supka Géza lapkivágat-gyűjtemény Fehérvárra kerülése. 1999-ben címzetes igazgató címet kapott. Dr. Arató Antal aktívan közreműködik Székesfehérvár irodalmi, képzőművészeti rendezvényein, a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai program egyik kezdeményezője, a Vörösmarty Társaság alelnöke. Nagy lelkesedéssel, odaadóan segíti a város közművelődését, szolgálja az olvasóközönséget, az irodalom és a képzőművészet iránt érdeklődőket.

"Amikor a Pomogáts Béla által összeállított, Szent Istvánról szóló antológiát a Városházán bemutatták, polgármester úr meleg szavakkal köszöntötte őt. Pomogáts Béla egyből megragadta az alkalmat és elmondta, hogy van egy másik kötete is és felajánlja azt Székesfehérvárnak. Én még nagyobbat kérek.. Szeretném a város nagyberuházásai közepette, vagy annak eredményeként megérni, hogy a korszerű Vörösmarty könyvtár új épületének avató ünnepségén részt vehessek.." - mondta Arató Antal a díj átvételekor. 

A díjátadót követően az Alba Regia Táncegyüttes „Mozdulatlan legendák” című, 2015-ben bemutatott produkcióját láthatta a közönség. A műsor hét tételben, a város köztéri alkotásain és legendás személyiségein keresztül mutatja be a több mint ezeréves Székesfehérvár történelmét. A produkció Szent Istvántól indul, majd Mátyás-királyon és Mujkón, valamint a török idők magyar vitézein át jut el a reformkorhoz. Az I. világháború évei után Kati néni szobra kel életre, hogy aztán az Államalapítóhoz visszatérve záruljon a kör. A produkció bemutatja az egyes korszakok jellegzetes táncait és számos egyéb művészeti elemmel is kiegészül.