Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Fehérvár Anno és Ma Szociális Szövetkezet, valamint a Fejér Megyei Civil Információs Centrum közös szervezésében kezdődött szakmai konferencia Fehérváron a helyi munkaerőpiac fejlesztési lehetőségekről.  A programot dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, aki elsőként azt fejtette ki, hogy Fehérvár munkaerőpiaca valójában hány embert is érint. Kiemelte, hogy mintegy 30 ezer bejáró ingázik naponta a városba diákok nélkül, így ha az állandó lakosságszámot is belevesszük, mintegy 150 ezer ember fordul meg naponta a városban.  A polgármester egy grafikont is ismertetett, ami olyan módszeren alapul, ami a városhoz számítja azokat a településeket is, ahonnan az ott élők legalább 10%-a a megyeszékhelyre jár dolgozni. Székesfehérvár esetében így 264 ezres létszám jön ki, ez az a merítési kör, amivel valójában számolhat Fehérvár gazdasága. Kiemelte, hogy a városi szolgáltatások és a lakhatási problémák megoldására van szükség ahhoz, hogy további munkaerőt tudjon magához vonzani a város, a fejlesztéseket pedig európai uniós, nemzeti vagy önkormányzati forrásokból kell megvalósítani.

Székesfehérvár polgármestere beszélt a fehérvári átlagjövedelemről is, amely 252 ezer forintos bruttó összegével meghaladja a megyei átlagot. Cser-Palkovics András kiemelte a felsőoktatásban rejlő lehetőségeket, hangsúlyozva, hogy nagy előrelépési lehetőség a város számára az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara és a Corvinus Egyetem. Hozzátette, hogy 2016 szeptemberétől Fehérváron lesz a legtöbb egyetemi hallgató, aki duális képzésben vesz részt. Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy csak összefogással, a politika, az államigazgatás, a cégek, oktatási intézmények és társadalmi szervezetek összefogásával lehet megoldani a munkaerő-piaci problémákat, kihívásokat.

A nyitóelőadást „Munkaerőpiaci programok Magyarországon” címmel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára tartotta, aki a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javulása mellett arról is beszélt, hogy egyre több munkavállaló választja a hazatérést a külföldi tapasztalatszerzés után. Ez utóbbi mellett érvként hozta fel, hogy jó életminőséget kaphatnak itthon abból a pénzből, amit egy jó cégnél kapnak egy minőségi munkáért. Az államtitkár helyzetelemzésében rámutatott, hogy az Európai Unióban a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 32,4 százalék, míg Magyarországon 23,5 százalék. Hozzátette: jobb a kép, ha e társadalmi rétegben a munkanélkülieket nézzük, mert ott az EU átlaga 22,2 százalék, míg Magyarországé 20,4 százalék. Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy a fiatalok munkához juttatásában, megfelelő szakképesítésük megszerzésében több országos program is segít. Példaként említette az Ifjúsági garancia programot, amely képzéseket, gyakornoki programokat és bizonyos esetekben a munkáltatók részére járuléktámogatást biztosít.

Az államtitkár szerint a gazdaság erősödését bizonyítja, hogy a versenyszférában működő vállalkozások is jelentős mértékben emelték a béreket. Cseresnyés Péter kitért arra: a kormányzati intézkedések segítették, hogy a foglalkoztatás és a gazdasági környezet úgy alakuljon, ami a bérek emelkedésével is együtt jár.