A "Kották Szibériából" kiállítás Károly János kántortanító négyéves hadifogsága alatt szerzett szerzeményeinek kottáit mutatja be, amelyet az inge alatt, a testére csavarva hozott haza. Családjának köszönhetően ezeket ismerhetik meg a tárlatra ellátogatók. Az I. világháború első évében orosz hadifogságba került Károly János, ám négy éven át tartó fogsága alatt is zenével igyekezett foglalkozni. Alkalom ‑ karácsony, húsvét, temetés – itt is volt arra, hogy az esetlegesen megvonalazott papírra, a tintaceruza lefaragott hegyéből áztatott tintával leírja szerzeményeit, melyeket elő is adtak. Az ilyen lélekemelő alkalmak minden résztvevője a túlélésért küzdött és imádkozott a szabadulásért.

November 15-ig látható a Szűz Máriának szentelt királyi koronázó bazilikát bemutató időszaki kiállítás is a Szent István Király Múzeumban. A kiállításon rekonstrukciós rajzokat, leírásokat és az egykori prépostsági templomból származó eredeti kőmaradványokat, láthatnak az érdeklődők. Az Árpád-dinasztia székvárosában, Fehérváron épült fel a középkori Magyar Királyság legfontosabb temploma, a Szűz Máriának szentelt prépostági templom. Alapítója maga Szent István király volt, halála után Fehérvár török általi elfoglalásáig (1543) minden magyar királyt ebben az épületben koronáztak meg. A templom őrizte Szent István király és Szent Imre herceg sírját, valamint rajtuk kívül még 14 uralkodó és számos uralkodói családtag temetkezett ide. Az 1601-ben bekövetkezett robbanást követően az épületpusztulásnak indult, maradványait ma a Nemzeti Emlékhely őrzi. A Szent István Király Múzeum időszaki kiállítása a királyi bazilika történetével ismerteti meg a látogatót egykorú történeti források, a bazilikából származó kőfaragványok és rekonstrukciós rajzok bemutatásával.