Moskovszky Éva (1925 – 2010) régész, művészettörténész, a hazai játékkultúra kimagasló személyisége volt.  Az édesanyjával, Auer Erzsébettel hét évtized alatt összegyűjtött, négy-ötezer darabból játékkollekcióját 1996-ban helyezte el Székesfehérváron. A gyűjtemény 1998-ban került a Megyeház utcai Fehérvári Babaházba, majd a Hiemer-házban, a 2012 májusában átadott Hetedhét Játékmúzeumban kapott méltó elhelyezést. A Kiss Áron Magyar Játék Társaság és a város 1999 óta évente egy alkalommal szervez a gyűjteményhez, a játékmuzeológiához kapcsolódó országos konferenciát Székesfehérváron.
KÉPGALÉRIA a konferenciáról

Dr. Nagy Veronika, a Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője a csütörtöki konferencia megnyitóján elmondta: Moskovszky Éva halálának ötödik évfordulója tiszteletére az ő legfontosabb és legkedvesebb tevékenysége, a játékgyűjtés áll az idei tanácskozás középpontjában. Mint mondta: körbejárják a  magán- és közgyűjtemények gyűjteményezési stratégiáit, a tárgyak kiválasztását, a két szféra találkozási lehetőségeit akár állandó, akár időszaki kiállítások keretében, de fontos kérdés az is, hogy az egyes gyűjtemények milyen kulturális értékek bemutatására adnak keretet. Köszöntötte a résztvevőket és az előadókat Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár igazgatója is, aki beszámolt a konferenciák történetéről, a múzeum gyűjteményeinek létrejöttéről, majd jó tanácskozást kívánt.

A város polgármestere arról is beszélt, hogy a Hetedhét Játékmúzeumban őrzött gyűjtemények Fehérvár egyik legfontosabb ingatlanában, gyönyörű és méltó környezetben kaptak elhelyezést. A város igyekszik jó fenntartója lenni az intézménynek, de elengedhetetlenül fontos azoknak az embereknek a munkája, akik jó gazdaként a gyűjteményeket nap mint nap kezelik és fogadják a látogatókat. Köszönetét fejezte ki Moskovszky Évának, amiért Székesfehérvárnak szánta magángyűjteményét. Idézett is tőle: „Csak azt tudom mondani, hogy akárki keverte ott a mennyekben a kártyát, nagyon jól csinálta, mert megszerettem Székesfehérvárt, az ottani embereket.” A polgármester jó tanácskozást kívánt és arra kérte a tudomány képviselőit, hogy bátran adjanak javaslatokat a városnak a gyűjtemények kezelésére, bővítésére vonatkozóan.

A közgyűjtemények működését, éves munkatervét, közép- és hosszútávú stratégiáját érintő szakpolitikai célokat ismertetett felszólalásában dr. Török Petra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közgyűjteményi Főosztályának főtanácsosa. Beszélt többek között a jogszabályalkotásról, arról, hogy az EMMI igyekszik megoldást találni a közgyűjteményekben, raktárakban őrzött állami tulajdonú műtárgyak, kulturális javak méltó elhelyezésére. Erre többek között a kastélymentő program és az általa újonnan megnyíló kulturális terek kínálhatnak lehetőséget. A főtanácsos beszámolt a finanszírozásról, az uniós és hazai forrásokhoz történő hozzáférésről, a köznevelés eredményességét és a muzeális intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó pénzügyi csomagokról, illetve a múzeumszakmai támogatást nyújtó Kubinyi Ágoston Programról. Dr. Török Petra tájékoztatott továbbá a kulturális közfoglalkoztatás rendszerének újdonságairól, a díjak, elismerések témakörében pedig a Kincses Kultúróvoda programról. „Közös felelősségünk, közös feladatunk, hogy minél több gyermek, család és pedagógus döntsön úgy, hogy belép a kultúra, a múzeumok varázslatos világának ajtaján. A muzeális intézmények erre predesztináltak, ezért dolgozunk mindannyian!” – zárta szavait a főtanácsos.

A konferencia előadói számos témát érintenek a nap folyamán. Beszámolnak a Magyar Nemzeti Múzeumban szereplő játékokról és az idén 90 éves Karlóczai Marianne „Életem a játék” című időszaki kiállításáról, amely november közepéig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A délutáni programban lesz előadás többek között a játékgyűjtés új irányairól, a martonvásári Óvodamúzeum anyagáról, az egri Schreiber papírszínház vándorkiállításáról, a Hetedhét Játékmúzeum gyűjteménygyarapodásáról, továbbá a játék varrógépekről.