2024. Július 31. Oszkár, Ignác, Bató
   Eseménynaptár
2024 Július
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Nincs esemény!

  • Városkártya

    Tourinform


       Webkamera

    FehérVár magazin

    2GO Fehérvár

    Vörösmarty Rádió

    A lejátszó Adobe Flash Player 10-et igényel.
    Innen letöltheted.


    360 Fehervar

    Látnivalók

    Tömegsport
     
      Közélet  -  2016. 10. 24. 08:12  -  www.szekesfehervar.hu A cikk KÉPGALÉRIÁT tartalmaz
    1956 Székesfehérváron - mi történt október 24-én a városban?
      
     Az 1956-os forradalom és szabadságharc Székesfehérváron a diákság követeléseivel, tüntetéseivel vette kezdetét. A következő napok eseményeinek középpontjában is a tömegmegmozdulások vitték a fő szerepet, amelyhez az október 24-i sortűz következményeként a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak. 
    KÉPGALÉRIA - 1956 októbere Székesfehérváron

    Fotók: Szent István Király Múzeum
    Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt. A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt. A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat.
    A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.
    Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek.
    A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba - a szovjet katonai kórházba szállították.
    A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.