Tablók csalogatják a Várkörút 11. számú villa kerítésénél a járókelőket: szabadtéri emlékkiállítás nyílt Székesfehérvár egykori főépítésze, Molnár Tibor építész születésének 111. évfordulója alkalmából az Önkormányzat és a Szekfű-Lánczos Alapítvány támogatásával. A rendhagyó tárlatot, amit a szervezők utcai mesekönyvnek szántak, Lantay Attila, a város főépítésze nyitotta meg Molnár Tibor saját tervezésű családi villája előtt. Az egykori főépítész munkásságát dr. Demeter Zsófia történész méltatta.
Szabadtéri emlékkiállítással tiszteleg a Fejér Megyei Építészek Kamarája Molnár Tibor (1904-1990), Székesfehérvár egykori főépítésze emléke előtt, születésének 111. évfordulója kapcsán. Az utcai mesekönyvnek szánt kiállítást Csutiné Schleer Erzsébet építész és Tóth Viktória építész, grafikus álmodta és valósította meg: „Molnár Tibor építész v. városi főmérnök emlékei az 1910.-1980. évek Székesfehérvárára” című, 1986 decemberében befejezett önéletrajzi írásának felhasználásával, Székesfehérvár Önkormányzatának és a Szekfű-Lánczos Alapítvány támogatásával. A tárlat létrejöttében a Városi Levéltár és a Szent István Király Múzeum is segítette az alkotókat.
![](/_user/0/Image/000000Peter2015/szeptember/moln2.jpg)
Molnár Tibor munkásságát dr. Demeter Zsófia történész, Fehérvár díszpolgára méltatta a megnyitón: felidézte a személyes találkozás emlékét, és azoknak a különleges, az építészet sok szegmensét megmutató fotóknak a történetét, értékét, amelyeket a múzeum a főépítésznek köszönhet. A visszaemlékezéséből egy jelentős városépítészeti koncepció bontakozik ki, valamint egy városát szerető, itt nevelkedett mérnökember, egy tervező gondolatai és látásmódja. Két nagy korszak őrzi Molnár Tibor keze nyomát: a „Csitáry-éra”, amely időben igazi nagyvárossá vált Fehérvár, és a II. világháborút követő újjáépítés és az ipari nagyváros kialakítása. „Egy nagy korszak tanúja Molnár Tibor, aki 1987-ben egy cikkben, majd egy portréfilmben is mesélt az életéről. Azt mondta: hisz én „minden utcában otthon vagyok” – azt gondolom, ez a legfontosabb, amit róla elmondhatunk. Akár egy lámpaoszlopban, egy burkolat színében, anyagának a kiválasztásában, a vízlevezetés megoldásában, egy új épület tervezésében vagy egy régi felújításában: Molnár Tibor minden utcában otthon van Fehérváron.” – fogalmazott dr. Demeter Zsófia.
![](/_user/0/Image/000000Peter2015/szeptember/moln3.jpg)
Csutiné Schleer Erzsébet folytatta a visszaemlékezést: a remek, anekdotákkal teli emlékirat és a fotók alapján készített tárlat kapcsán köszönetet mondott a támogatóknak és alkotótársának, Tóth Viktóriának a szép tablók grafikájáért.
Az építész munkásságát bemutató rendhagyó szabadtéri emlékkiállítást Molnár Tibor saját tervezésű családi villájának kerítése előtt Lantay Attila városi főépítész nyitotta meg annak az örömnek a kifejezésével, hogy az építészeti értékek bekerültek a város kultúrájának szellemi terébe, életébe: „A szellem és a hely nagyszerű kapcsolatából nem születhet más, csak genius loci, a hely szelleme. Ennek vagyunk ma is tanúi. Ma a Fejér Megyei Építészek kamarája jóvoltából ezt a várost, valamint az építészetét egész életében szolgáló nagyszerű alkotót ünnepeljük, Molnár Tibort. Ő maga írja emlékiratában: „Életem vezérfonala szeretett városom szolgálata, szépítése, építése”. Lantay Attila szakmai méltatással hajtott fejet, majd a jelen generációjának a feladataként Molnár Tibor stafétájának átvételét jelölte meg.
![](/_user/0/Image/000000Peter2015/szeptember/moln6.jpg)
Molnár Tibor Székesfehérvár 20. századi városrendezésének és építészetének meghatározó képviselője. Az egyetemi évek után visszatért gyermekkorának városába, és élete végéig itt alkotott. Munkásságában fontos időszak volt az a másfél évtized, amit Csitáry G. Emil tanácsadójaként a Mérnöki Hivatal munkatársaként töltött mint főmérnök. A történelmi Belvárosban és a külső városrészekben is ott van építészi kézjegye: templomok, iskolák tervezésében működött közre. Már fiatal éveiben kiderült díjnyertes pályázati tervlapjaiból, milyen tehetségesen rajzol; letisztult, jó arányú, igényes és frissnek ható épületei építészi kvalitásait bizonyítják – a várkörúti villasor, több elegáns bérház, vagy a homoksori vásártér cédulaháza is erről árulkodik. A II. világháború után jelentős részt vállalt a bombázások utáni újjáépítésben. Miután nyugdíjazták, kedves, idős kollégaként igényelték a város építészei, hogy észrevételezze törekvéseiket.
Emlékiratának címe: „Molnár Tibor építész v. városi főmérnök emlékei az 1910.-1980. évek Székesfehérvárára”; a majd 80 oldalas műszaki önvallomás egy a város számára hiteles korrajz és fontos forrásanyag a kutatók és tervezők számára. Egy kézzel gépelt dokumentumról van szó, amely tele anekdotákkal, derűvel megírt irodalmi érték, mindeddig csak kéziratban létezik. Az építészeti hagyaték nagy részét a Városi Levéltár őrzi, a több száz darabos fotógyűjteményt pedig a Szent István Király Múzeum. A születésének 111. évfordulója alkalmából rendezett tárlatot utcai mesekönyvnek szánták a szervezők, a kiállítást egy hónapon keresztül, október 25-ig lehet megtekinteni a Várkörút 11. szám előtt. |