Szombaton kora este Spányi Antal fehérvári püspök celebrálta a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
KÉPGALÉRIA az Nagyboldogasszony-napi miséről
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában emelte dogmai rangra 1950-ben. Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is.
Jeruzsálemben egyébként már az 5. század elején is ünnepelték Mária halála napját, ott átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek hívták. A 6. századi Keleti Egyházban, mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton pedig a 7. századtól kezdve terjedt el, s egy évszázaddal később, mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban.
| 
Eseménynaptár
