„Festői pályafutásom indulásának döntő pillanata volt, amikor 2006-ban egy kozmikus álmomban a saját életművemből nyílt kiállítást tekinthettem meg egy múzeumban. A konkrét képekre nem emlékszem, de azokat az alapelveket, amelyek mentén a kompozícióim készülnek, onnan hoztam magammal. A kiállításon látható képek közül a 2014-es évtől készült képeimet tekintem érett alkotásaimnak, kiváltképpen igaz ez az Euphoria és Invincible címűekre, az ezt megelőzőek, mint egy felkészülési, tanulási folyamat gyümölcseiként értelmezhetőek. Festményeim kézzel festett kollázsok, amelyek számtalan irányzat és stílus jegyeit foglalják magukban: szürrealizmus, hiperrealizmus, futurizmus, absztrakció, pop art, sci-fi és giccs." - írja bemutatkozásában Koczor Attila festőművész.

"Minden festményem új, de mégis valahonnan ismerős lehet. Úgy tekintek a művészettörténetre, magas és populáris kultúrára, reklámgrafikára, videókra és az egész engem körülvevő vizuális környezetre, mint képek turkálójára, amelyből szabadon válogatva az általam kiválasztott dolgokkal azt tehetek, amit csak akarok, eredeti jelentésüktől megfosztva, illetve azt felülírva helyezhetem bele őket egy új kontextusba. A festményeimen a fizika, optika és perspektíva szabályai, valamint a kultúra által az egyes motívumokhoz kapcsolt tartalmak (legyen az vallási, politikai, történelmi tartalom) megszűnnek létezni, illetve ezek sajátos szabályok és logika szerint szerveződnek újjá, létrehozva így egy mesevilágot alkotó szövetet, végtelen számú további asszociáció előtt nyitva meg a teret. Képzeletünknek és annak, hogy a vászonra mit és hogyan festünk semmilyen fizikai korlátja nincsen, ezeknek csakis mi maguk szabunk határt a berögződéseinkkel – ez a művészi hitvallásom magja. Én, Koczor Attila szenvedélyesen munkálkodom azon, hogy a képzeletem határait lebontsam, és egy olyan világba vigyem el a nézőket, ahol azelőtt még sohasem jártak.” - vallja Koczor Attila.