Évente mintegy kétmillió ember halálát okozzák az élelmiszer-eredetű megbetegedések világszerte. Élelmiszer-ellátásunk és élelmiszer-fogyasztási szokásaink globalizálódásával egyre fontosabb az országokon belüli és azok közötti élelmiszer-biztonsági rendszerek ellenőrzése, megerősítése. Az élelmiszer-biztonság került az egészségügyi világnap fókuszába az idei évben.

 

 Az ENSZ 1948. április 7-én alapította meg az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Mivel az alapokmány ekkor lépett életbe, minden évben ezen a napon ünneplik az egészségügy világnapját. A szervezet vezetői új programot tűznek ki maguk elé minden alkalommal, és egész évben annak a megvalósításán fáradoznak. Az Egészségügyi Világszervezet támogatja az élelmiszer-biztonság javítására irányuló törekvéseket, a termőföldtől a tányérig.

 

 

 A WHO szerint az élelmiszerekben található baktériumok, vírusok, paraziták vagy kémiai anyagok több mint kétszáz betegség létrejöttében játszhatnak szerepet, a hasmenéstől egészen a daganatos betegségekig. Miután az élelmiszerellátás is jelentős mértékben globalizálódik, az új típusú fenyegetéseket jóval komolyabban kell vennünk. Évről-évre világszerte mintegy kétmillió halálozás a szennyezett élelmiszer vagy ivóvíz fogyasztásának következménye. Csak az EU-ban 2013-ban mintegy háromszáztízezer élelmiszer-eredetű bakteriális megbetegedést jelentettek, amiből 322 halállal végződött.

 

 A szervezet a világnap apropóján arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem megbízható élelmiszerekkel összefüggő egészségi kockázatok csökkentése érdekében javítani kell az ágazatok közötti együttműködést. Jelentős egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat, ha az élelmiszerlánc bármely pontján sérül az élelmiszer-biztonság a környezettől kezdve az elsődleges termelésen, a feldolgozáson, a szállításon, a kereskedelmen át egészen az otthonunkig. Ez a kezdeményezés jó alkalom arra, hogy a kormányzat, a gyártók, a kereskedők, a szakemberek és a fogyasztók is tudomásul vegyék ennek a jelentőségét.