„A Nagy Háború és az érmészet” című kiállítás hat témakörben - Uralkodóház, Hadvezetés, Katonák, Ellenségeink, Szövetségeseink és Jótékonyság – dolgozza fel az érmeket, plaketteket és jelvényeket. Láthatóak továbbá tablók az I. világháború főbb eseményeiről, a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezredről, a magyar haditechnika megjelenéséről, továbbá a jótékonyságról és a hadsegélyezésről. A tablókat József Attila, Gyóni Géza, B. Szabó István és Babits Mihály idézetei gazdagítják.

Az április 24-ig látogatható kiállítást dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, kiemelve, hogy "minden egyes kiállítás, amit a Városházán rendeznek meg, egyfajta üzenetértékkel is bír, hiszen ez nem önmagában egy kiállítótér, hanem a város első számú épületeként a közösség számára a legfontosabb minden településen és városban." Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, a kiállításért, amely olyan témáról szól, amiben Fehérvár erősen érintett mint katonaváros és mint olyan város, amely katonákat, hősöket adott ennek a nemzetnek. "A város nemcsak szimbólumokban és szlogenekben, hanem tettekben is szeretne megemlékezni katonáiról minden területén az életnek, ahol erre lehetőség van. Az érmészet kiváló lehetőség erre, ezért bízom abban, hogy nemcsak a kiállítás megnyitón vannak szép számmal érdeklődők, hanem a következő napokba, hetekben is sokan jönnek el megnézni ezt a kiállítást, amely elgondolkodtat, emlékeztet és érzelmeket is kivált, hiszen nem nagyon van olyan család, akinek felmenői között ne lennének olyanok, akik életüket adták ezért a nemzetért." - fogalmazott a megnyitón dr. Cser-Palkovics András polgármester.

1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét. A merénylettel kezdetét vette az I. világháború, azaz a Nagy Háború és Európa néhány hónap alatt lángba borult. A harci tevékenységek mellett a propagandagépezet is villámgyorsan beindult mindkét oldalon annak érdekében, hogy fokozzák a katonák, de főként a civil lakosság lelkesedését.

Már a háború kezdete óta, az újságcikkek, filmhíradók és háborús dalok mellett fontos szerepet kaptak a már tömegméretekben gyártható érmék, plakettek és jelvények. Céljuk kezdetben az uralkodó iránti együttérzés és hűség kifejezése, a hadvezetés iránti bizalom és a harcoló katonák iránti tisztelet növelése volt. Számos érem készült Ferenc Józsefről, a meggyilkolt Ferenc Ferdinándról, a különböző fegyvernemek egyenruháit viselő Károly trónörökösről, az uralkodóház számos férfitagjáról. A legfelső hadvezetés tagjait bemutató érmek közül különösen érdekesek azok, amelyek magyar származású hadsereg- és erődparancsnokokat ábrázolnak, továbbá helytörténeti jelentőségűek a 17. honvéd gyalogezred doberdói és Kárpátok-beli harcainak emléket állító jelvények.

A háború előrehaladásával azonban a kezdeti lelkesedést tükröző ábrázolásokat egyre inkább felváltották a frontról hazatért hadirokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat bemutató érmék, melyek már a háború nyomorúságára utaltak. A Hadisegélyező Hivatal, az Osztrák Vöröskereszt, valamint számos hadikórház adott ki ilyen érméket kreatív céllal. Ezek a darabok a társadalmi összefogást is hangsúlyozták. A kiállításon bemutatnak még az ellenséges odlalon harcoló országok haderőinek kifigurázására szolgáló gúnyérmék, a világháború haditechnikai hátterét, harci eszközeit ábrázoló alkotások. Az érmék és plakettek, de még a tömegméretekben gyártott érmék alkotói között is ott találjuk a korszak kiváló éremműveseit, mint például Berán Lajos, Bory Jenő, Esseő Erzsébet, Telcs Ede, vagy az osztrák Arnold Harting és a német Karl Götz.