A Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. és a helyi Tourinform Iroda a helyi idegenvezetők kezdeményezésére 2010-ben szervezett először ingyenes városbemutató sétákat az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Az 1985 óta az egész világon sikeres kezdeményezés eredeti célja az idegenvezetői munka népszerűsítése, új programok bemutatása az utazásszervezők és a turisztikai szakma számára, és természetesen a turistáknak, a városok lakóinak.

Február 22-én, vasárnap a városfelfedező kalandozáson a helyi idegenvezetők idén is úgy mutatták be a várost, ahogy máskor nem látjuk. Egyedi, izgalmas tematika, felkészült szakemberek, szokatlan útvonalak várták az érdeklődőket. Az "Erős idegzetűeknek-a csontok beszélnek" címmel meghirdetett izgalmas programra Kulcsárné Németh Mariann idegenvezető kalauzolta el a résztvevőket, a csoport a Szent István téri lovas szobortól indult. Az érdeklődők Nagy Lajos király szobráról, a Szent József karmelita plébániatemplomról, majd a Maulbertsch-kútról hallhattak érdekességeket a túra során, ez utóbbi látványosságot a régi idők itatókútja helyén az 1930-as években állították fel a nagy barokk festő tiszteletére és emlékére.

A Bazilika előtt meglepetésvendég, Kulcsár Mihály régész, a Szent István Király Múzeum megbízott igazgatója várta a résztvevőket, aki a tavaly ősszel megkezdett régészeti feltárásról számolt be, amelynek keretében a szakemberek Géza nagyfejedelem temetkezési helyének és egykori palotájának maradványait keresték. Kulcsár Mihály felidézte, hogy a területet Kralovánszky Alán 1971-ben részben feltárta, és akkor egy templom maradványait fedezte fel, amelyeket a történeti-régészeti kutatás a Jan Dlugoss lengyel krónikás által lejegyzett középkori hagyomány alapján Géza nagyfejedelem temetkezési helyével azonosított. Mint mondta, a templom a 10. századi hasonló jellegű építményeket figyelembe véve a fejedelmi - majd Szent István koronázása után királyi - palota tartozéka lehetett, az erre utaló csatlakozó falmaradványok töredékes részletei is előkerültek korábban.

Kulcsár Mihály kiemelte: Székesfehérvár fontos nemzetközi utak csomópontjában, a Sárvíz kiterjedt mocsárvilágának közepéből kiemelkedő természetes szigeteken alakult ki és a 10. század második felében fejedelmi központ volt. A középkori településeken általánosan megfigyelhető volt, hogy a legfontosabb egyházi épület a környéket uraló legmagasabb ponton, a legelőkelőbb helyen épült fel - tette hozzá. Rámutatott, hogy Székesfehérvár esetében a Szűz Mária prépostsági templomnak kellene azon a ponton lennie, azonban a királyi koronázó és temetkező bazilikát attól a helytől távolabb építették fel. Szerinte ennek magyarázata, hogy a jelzett magaslatot olyan jelentős objektum foglalta el - valószínűleg a királyi palota és a Géza fejedelem hamvait őrző templom -, amelynek áthelyezése nem volt lehetséges.