Szakértőnk, prof. Dr. Izbéki Ferenc gasztroenterológus, osztályvezető főorvos segítségével korábban megtudtuk, mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között, és azt is, hogyan jelez szervezetünk. Most arra keresük a válasz, vajon milyen vizsgálatokkal igazolható a diagnózis?

 

 Ha a hasi panaszok hátterében felmerül ételallergia vagy ételintolerancia gyanúja, de a tünetek nem egyértelműek, akkor érdemes táplálkozási naplót vezetni, mert a panaszok esetleg az étel elfogyasztása után néhány nappal később jelennek meg, amikor az összefüggés nem egyértelmű. Viszont akkor már célzottan tudunk vizsgálatokat végezni – mondja a professzor. A Fejér Megyei Szent György Kórházban vagy a velünk kapcsolatban álló laboratóriumokban gyakorlatilag az összes ételallergia és ételintolerancia kimutatását szolgáló tesztet el tudjuk végezni.

 

 Egyszerű, de nem százszázalékosan megbízható a bőrteszt, amikor allergiát okozó ételek kivonatát a bőrre helyezzük, a bőrt tűvel megkarcoljuk, és figyeljük a helyi bőrreakciót, viszketést.

 

 A tejcukor-érzékenység kimutatását - tejcukorterhelést követően - hidrogénkilégzéssel vagy vérvétellel, a vércukorszint mérésével rutinszerűen végezzük, de a laktáz enzim genetikai vizsgálata is lehetséges. A fruktóz felszívódási zavarának gyanúja esetén is a hidrogénkilégzési teszt áll rendelkezésünkre.

 

 A gabonafélékben lévő gluténfehérjék által okozott betegségeket elsődlegesen vérvizsgálattal - szöveti transzglutamináz-meghatározással - tudjuk diagnosztizálni. A betegség gyanúja esetén szükséges a vékonybélbolyhok vizsgálata is, amit vékonybéltükrözés során vett szövettani mintákon végzünk el.

 

 

 Az ételallergia egyetlen gyógymódja a kiváltó élelmiszer teljes elhagyása. A cöliákia esetében különösen fontos az odafigyelés, mert a legkisebb mennyiségű glutén bevitele is panaszt okozhat, illetve akadályozhatja a bélbolyhok regenerációját. Érdemes arra is figyelni, hogy nemcsak maguk az élelmiszerek, hanem adalékanyagaik is tartalmazhatnak nyomokban glutént.

  

 Az ételintolerancia esetén a betegek jelentős része a bevitt mennyiség csökkentésével tünetmentessé válik. Így például laktózintolerancia esetén mindenki a saját intoleranciaszintjének megfelelő mértékben fogyaszthat tejcukrot tartalmazó ételeket. A teljes laktázhiányban szenvedők egyáltalán nem fogyaszthatnak tejcukor tartalmú ételeket, italokat. A szigorú laktózmentes diéta összeállításában kórházunkban szakképzett dietetikusok segítik a betegeket. Létezik laktózmentes tej és egy enzimkészítmény is, ami a tejbe téve bontja az abban lévő laktózt. Használatával a tejes ételeket is fogyasztani lehet, mert még azelőtt megtörténik a tejcukor bontása.

  

 

 A cöliákia esetében a diéta elhanyagolása a hasi panaszok fennmaradásán túl is súlyos következményeket okozhat. A nem megfelelően kezelt betegekben általános testi leromlás, csontritkulás, vérszegénység, májbetegség és idegrendszeri károsodás alakulhat ki, de rosszindulatú daganatos betegség is lehet a következménye. Fontos a cöliákiás betegek rendszeres orvosi vizsgálata, mert egyéb autoimmun-betegségek, pajzsmirigybetegség, cukorbetegség is társulhat hozzá.