Szent László királyról és a hermáról Siklósi Gyula régészprofesszor "mesélt" a népes hallgatóságnak. Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.

Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponya ezüst borítással lett körülvéve, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A Herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya. László Gyula történész-professzor szerint - akinek alkalma volt a Hermát tüzetesen megvizsgálni -, az ereklyetartó arcvonásai magának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik.