Ennek az oratóriumnak keletkezéstörténete egyike a legkülönösebb kalandoknak a zene világában. Talán egyetlen eset, hogy egy zeneszerző azért készíti el egy művének átiratát, mert meg akarja mutatni, hogy ő ehhez jobban ért, mint másvalaki, aki az átiratot már korábban megcsinálta. 1787-ben történt, hogy Haydnt - aki akkor már európai hírű zeneszerző volt - felkérte a cadizi székesegyházak egyike, hogy írjon tisztán hangszeres muzsikából álló darabot a Nagyhétre. A későbbi, oratorikus verzió előszavában Haydn maga így írja le a cadizi tradíciót: "Abban az időben a cadizi főtemplomban minden évben a Nagyhéten oratóriumot adtak elő, amelynek erős hatásához a következő körülmények nyilván nem kevéssé járultak hozzá. A templom falait, ablakait és oszlopait fekete szövettel vonták be, és a szent sötétséget csak egy, a középen lógó nagy lámpa világította meg. Délidőben minden ajtót bezártak: ekkor kezdődött a muzsika. Az alkalomhoz illő előjáték után a püspök fellépett a szószékre, a hét szó egyikét elmondta, majd elmélkedést fűzött hozzá. Amint ezt befejezte, lelépett a szószékről, és térdre borult az oltár előtt. Ezt a szünetet töltötte ki a muzsika. A püspök másod-, harmadízben stb. fellépett, majd lelépett a szószékről és a zenekar minden egyes alkalommal azonnal megszólalt a szentbeszéd végén. ... A zene eredetileg szöveg nélkül készült, és ebben a formában kiadásra is került."

 

Jellemző Haydn népszerűségére, hogy ezt a zenekari változatot, a mű ősformáját, az első kiadás idején nemcsak zenekari formában bocsátotta közre a kiadó, hanem azonnal piacra tudták dobni a darab vonósnégyes-, sőt zongoraváltozatát is. Később a mű népszerűsége nőttön nőtt, főleg, amikor Haydn 1791-ben Londonban is bemutatta. Mikor második londoni útjára indulva Passaun átutazott, tudomására jutott, hogy a város főtemplomának karvezetője az eredetileg zenekari művet oratóriumnak dolgozta át. Ez 1974-ben történt. Haydn megszerezte a Friebert-féle változat anyagát, és azt átnézve, ő maga is kedvet kapott az átdolgozáshoz. Így készült el a Hét szó oratórikus változata. Haydn egy teljesen új zenekari tételt is komponált hozzá, amely mintegy két részre osztja a művet. A végleges forma 1796-ban került bemutatásra Bécsben, oly hatalmas sikerrel, hogy egyrészt háttérbe szorította az eredeti zenekari változatot, másrészt Európa szinte minden részén kiadásra került. A mester maga is egyik legsikerültebb alkotásának tekintette.