Ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy a város a Szent István Emlékév elmúltával is keresi azokat az évfordulókat, amelyekre emlékezni nemcsak lehetőséget, hanem morális kötelességet is jelent Fehérvár számára. dr. Cser-Palkovics András kiemelte, hogy Mátyás személyében olyan királyra emlékezik Székesfehérvár, aki az ország leghíresebb, legsikeresebb uralkodója volt. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a történelmi hagyományok miatt lehetünk büszkék erre a városra, hanem azért is, mert olyan diákjai vannak, akik rögtön igent mondtak a felkérésre, hogy ünnepi műsort adnak az évforduló alkalmából. A hunyadis diákok ünnepi műsorában jelmezes történelmi játékkal elevenítették fel a koronázást, majd az okos molnárleány meséjét játszották el.

Az évfordulóra dr. Szentmartoni Szabó Géza egyetemi adjunktus, irodalomtörténész emlékezett, aki kiemelte, hogy elsőként a Thuróczi-krónika számol be Mátyás 1464-es koronázásáról, amely Bonfini állításával szemben nem nagypénteken, hanem nagycsütörtökön történt. Szentmártoni Szabó Géza felhívta a figyelmet, hogy Mátyás koronázása a Szent Korona szempontjából is fontos, amely ekkor került vissza Magyarországra. Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.

Siklósi Gyula régészprofesszor a jubileum kapcsán a Mátyás korabeli Székesfehérvárról beszélt, amely a XV. században Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja, valódi világváros volt. Elmondta, hogy húsz nemzetközi út torkollott be a városba, vásárterülte az akkori világ egyik legnagyobb piactere volt. A nemzetközi utakon Fehérvárról Európa valamennyi nagyvárosába és tengeri kikötőjébe el lehetett jutni. A professzor hangsúlyozta, hogy Mátyás korában Székesfehérvár Európa egyik legnagyobb települése volt, nagyobb volt mint az akkori Párizs, vagy Bécs.