A Gödöllői Egyetemen végeztem agrármérnöki szakon, és a kertészeti órán kerültem első ízben kapcsolatba a szőlészettel és a borászattal. A gyakorlati óránk egy borkóstolóval indult, és ez az élmény nagyon megindító volt számomra. Ezt követően kezdtem el mélyebben érdeklődni a borkultúra iránt.

 

Két éve vagyok Székesfehérvár Noé-hegyi Borlovagrendjének regnáló borkirálynője. Erre a mostani versenyre borkirálynők jelentkezhettek. Ezen kívül, még olyanok vehettek részt az Országos Borkirálynő Fesztiválon, akik mélyrehatóbban érdeklődnek a szőlészet-borászat és a gasztronómia iránt.

A szakmai zsűri árgus szemekkel nézte, hogy mennyi ismerettel rendelkezünk a szőlészetről, a borászatról és a gasztronómiáról. A háromnapos rendezvényen tehát ezeknek a szempontoknak kellett minél jobban megfelelnünk, hiszen ezekre kaptunk pontokat. Minden nap reggeltől estig kísért minket a zsűri, és folyamatosan pontozták a teljesítményünket. Mondanom sem kell, borzasztóan kivette az emberből az erőt ez a három nap.

 

Először nem akartam elhinni! Utána azonban már örömkönnyek potyogtak a szememből, annyira megható pillanatok voltak azok. Ezzel az elismeréssel mind nekem, mind a Fehérvári Borrendnek egy óriási álma vált valóra. Ők voltak azok, akik folyamatosan támogattak, és járattak a különböző borfesztiválokra, ez pedig nagyon nagy segítségemre volt a tanulásban.

Körülbelül hat év. Ennyi ideje dolgozom ugyanis Székesfehérváron, mint falugazdász. Az ügyfeleimmel, illetve a kollégáimmal folytatott állandó információcserék készítettek fel arra, hogy ezt a címet kiérdemeljem.

 

Szeretnék megfelelni, illetve eleget tenni a meghívásoknak, hiszen külföldön is hivatalos leszek Magyarország borait képviselni.