Előadásokkal ünnepelte fennállásának 140 éves évfordulóját Szent István Király Múzeum. Dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató megemlékezésében elmondta, hogy a múzeum elődszervezete, a Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet 1873. októberében tartotta alakuló közgyűlését. 50 éve, 1963-ban a múzeum a megyei tanács hatáskörébe került, 2013-tól pedig Székesfehérvár Megyei Jogú Város az intézmény fenntartója.
Az évfordulón Dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató emlékezett meg az elmúlt 140 évről. A múzeum elődszervezete, a Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet 1873. október 27-én tartotta alakuló közgyűlését. A társulat ekkor 137 tagot tartott nyilván, megyei főnemeseket, tekintélyes polgárokat, közéleti személyiségeket, püspököket, a klérus számottevő tagjait, köztük Rónay Jácint püspök, Czobor Béla egyetemi tanár, Károly János. Az elért eredmények azonban csak két rövid periódushoz fűződtek, az 1873-85. és 1892-93. évekhez, amikor lelkes és segítőkész főispán állt a megye élén.
Demeter Zsófia elmondta, hogy a századfordulótól az Egyletből már csak gyűjteménye maradt fenn. A múzeumügy akkor éledt újjá a megyében és a városban, amikor 1909 őszén Marosi Arnold cisztercita tanárt Pécsről, ahol újjászervezte a városi múzeumot, Székesfehérvárra helyezték. Marosi szinte néhány hét alatt mindenkit meggyőzött arról, hogy Fejér megye és Székesfehérvár nem létezhet tovább múzeum nélkül, amely egy évvel később, 1911. május 14-én meg is nyílt az Iskola utca 16. számú házban bérelt helyiségekben. A későbbiekben soha meg nem közelíthető anyagi feltételek intenzív múzeumi tevékenységet tettek lehetővé. Marosi az 1910 és 1939 elején bekövetkezett halála között eltelt időben számtalan leletmentést végzett, amelyek közül kiemelkedő a pákozdi hatalmas bronzkori földvár, az első táci ásatások, a csákvári késő római temető, a nagy csákberényi és az előszállási avar kori temetőkben végzett kutatások. Ő kezdeményezte a székesfehérvári bazilika új ásatását is az 1936-38. években. Ő vetette meg a múzeum néprajzi, várostörténeti, antropológiai és természettudományi gyűjteményét is. E tevékenységét tudományos és népszerű cikkekkel, az 1931-39 között rendszeresen megjelenő Székesfehérvári Szemle kiadásával, előadások tartásával tette teljessé.
Demeter Zsófia előadásában kiemelte, hogy Marosi halálával véget ért a Múzeumegyesület támogatásával működő múzeum virágkora. A háború, a front háromszoros váltása a múzeumépületben jelentős károkat okozott, a gyűjtemények azonban sértetlenek maradtak. 1949-ben, a "fordulat évét" követően a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatótanácsa Fitz Jenőt helyezte át, a néhány évig Fehérváron igazgató Fülep Ferenc utódaként Székesfehérvárra. Fitz Jenő négy évtizedes igazgatói működése alatt alakult ki a mai megyei múzeumi szervezet: tudományos osztályok, könyvtár, kiállítóhelyek, műhelyek, s vált az István Király Múzeum a hazai muzeológia egyik meghatározó helyszínévé, s nemzetközileg is ismertté. A központi támogatás korszerű raktárak kialakítását, nyilvántartás bevezetését tette lehetővé, és fedezte az egyre szaporodó leletmentések költségeit. A kutatói létszám 1956-ig három főre emelkedett: két régész mellett egy néprajzos tevékenykedett a megyében.
Az igazgató felidézte, hogy a múzeumi kiadványok újjáteremtése egy ajándékba kapott sokszorosítógéppel indult meg, az első katalógusok, tudományos kiadványok, népszerűsítő füzetek megjelentetése mellett kísérlet történt a Székesfehérvári Szemle felújítására is. 1955-ben megalakult a Múzeum Baráti Kör, ennek támogatása lehetővé tette a kiadványok nyomdai előállítását az István Király Múzeum Közleményei sorozataiban. A múzeumban folyó tudományos munkát elismerve, minisztériumi támogatással, 1960-ban megindulhatott a múzeum tudományos évkönyvének, az Alba Regia-nak kiadása. Az évkönyv kezdettől fogva német, francia, angol és olasz nyelven közölt tanulmányokat. Ez nemzetközi rangú intézménynyé tette a múzeumot, a külföldön is számon tartott magyar periodikák egyikévé az évkönyvet.
50 éve, 1963. év elején a vidéki múzeumok megyei szervezetekbe vonva a megyei tanácsok hatáskörébe kerültek. Fejér megyében az István Király Múzeum mellett a dunaújvárosi Intercisa Múzeum és egy sor vidéki emlékház, kiállítás (Gárdony, Kápolnásnyék, Martonvásár, Vál, Csákvár, Cece, Sukoró, Szabadbatytyán, Pákozd, Füle) lett a megyei szervezet a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága része. A tanácsosítás előnyei a korszak első felében jelentkeztek. Többszörösére nőtt a költségvetés, a szervezet létszáma, a tudományos és a kulturális tevékenység. A megváltozott feltételek hosszú távú igényes programok megszervezését és végrehajtását tették lehetővé. Gorsium több évtizedes kutatása mellett jelentős ásatási programok bontakoztak ki.
2013 január elsejétől a fenntartási struktúra megváltozott, az intézmény fenntartója Székesfehérvár Megyei Jogú Város lett. Demter Zsófia múzeumigazgató elmondta, hogy a régi feladatokhoz újként járul a mostani infrastruktúrából következő megyei műtárgyvédelmi és módszertani központi funkció. A mostani megnevezés tehát megyei hatókörű városi múzeum. „Azért dolgozunk, és abban reménykedünk, hogy méltók leszünk és maradunk a nagy előd szervezetek és személyek példájához, ugyanakkor új útjait is feltárjuk a nemzeti múlt megőrzésének” - zárta emlékező előadását a Szent István Király Múzeum igazgatója.
Az előadást követően adták át Török Richárd, 1988-ban készült Szent István király bronz mellszobrát a múzeum díszudvarán. A szobor korábban a Városháza kistanácstermében volt látható. Demter Zsófia elmondta, hogy 2014-re szeretnék rendbehozni az első világháborús emlékművet is. Az ünnepi rendezvényt dr. Lukács László főmuzeológus, egyetemi tanár előadása zárta „Szent István király a néphagyományban” címmel. A jubileumi rendezvényhez múzeumi könyvvásár is kapcsolódott, az érdeklődők kedvezményes áron vásárolhatták meg a Szent István Király Múzeum régi és új kiadványai, régészeti, történelmi, művészeti, néprajzi kiállítási katalógusait és könyveit. |