A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntései értelmében elfogadta és meghatározta az Európa 2020 stratégiai dokumentum szellemében a város és térsége 2014-20-as programozási időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS), a Településfejlesztési Koncepciója (TK) elkészítésének, a kapcsolódó partnerségi egyeztetések lebonyolításának a keretrendszerét, a stratégiaalkotás és kapcsolódó feladatok cselekvési és ütemtervét, a partnerségi tervet, a partnerségi egyeztetés szabályait, a tervezés szervezeti modelljét, a javaslatok, vélemények dokumentálásának módját és a nyilvánosságot biztosító intézkedéseket.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester a Székesfehérvár Integrált Településfejlesztési Stratégia megalkotását segítő Irányító Testület alakuló ülése után elmondta, hogy a 2014 és 2020 közötti EU-s források felhasználása miatt nagyon fontos a Székesfehérvári Integrált Településfejlesztési Stratégiát elkészítő szervezet megalakulás, hiszen alapvető változás következik be a jövő évtől a fejlesztéspolitikában. „Végre sikerült elérni azt, hogy a magyar nagyvárosok kiemelt fejlesztési forrásokhoz juthatnak. Nem úgy történik majd a forrás elosztása mint eddig, hogy arra pályázhattak a városok, amire kiírtak pályázatot, hanem végre megfordul a logika és minden nagyváros maga fogalmazhatja meg a terveit és stratégiai elképzeléseit. Ez utóbbit jelenti az Integrált Városfejlesztési Stratégia, ami 2014 és 2020 közötti források felhasználásáról rendelkezik. Szerdán megalakult egy 14 szervezetet magába foglaló testület, melyet a mindenkori polgármester vezet. Ennek a csapatnak a feladata az, hogy jövő év szeptember végéig el kell készíteni a stratégiát, mely alapja lesz a Fehérvárt érintő pályázati források lehívásának. Országos szintem mintegy 600 milliárd forintnyi forrás lesz elérhető, ami óriási lehetőséget jelent. Éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan és mire fogja felhasználni a városba érkező fejlesztési forrásokat Székesfehérvár.” - tette hozzá.

Cser-Palkovics András elmondta, hogy a következő hónapok feladata, hogy meghatározza a testület, hogy mire lehetséges forrást hozni Fehérvárra. Mind mondta „azzal a szerencsés gonddal küzdünk, hogy az augusztus 19-i kormányülés számos fehérvári fejlesztést nemzeti fejlesztéssé emelt. A Nemzeti Emlékhely, a Fűtőerőmű kérdésére, a kórház fejlesztése vagy a rendezvénycsarnok megvalósítása - melyeknek egy részét uniós forrásból tervezte megvalósítani a város - nemzeti forrású fejlesztések lettek. Az így felszabaduló EU-s forrásokat pedig máshova tudja csoportosítani a város. Bízom abban, hogy a következő hónapok konzultációi során kiderülnek, hogy mik is lesznek a nagy stratégiai fejlesztések. Az útfejlesztések, környezetvédelmi és energiatakarékossági fejlesztések, vagy a belváros rehabilitációjának folytatása is terveink között szerepel. A konzultációsorozat végén remélhetőleg egy olyan városfejlesztési stratégia készül el, amivel felkészülten állhatunk a források felhasználása elé.”

A Közgyűlés a komplex tervezési feladattal a SZÉPHŐ Zrt.-t bízta meg. Dr. Temesvári Balázs vezérigazgató elmondta, fontos célkitűzés, hogy helyben fogalmazódjanak meg azok a közösségi célok, elvárások, érdekek, amelyek a közösségek életminőségének javítását szolgálják. A vezérigazgató kiemelte, sikerült elérni azt, hogy a nagyvárosok kiemelt fejlesztési, ún pántlikázott fejlesztési forrásokhoz juthatnak. Ezzel megfordul a logikája a pályázati rendszernek: eddig arra pályázott a város, amire kiírtak pályázatot, most egy alapösszeg tekintetében minden nagyváros maga fogalmazhatja meg a stratégiai elképzeléseit az integrált stratégia részeként.

A most megalakult irányító testület egy több, mint 10 szervezetet magába foglaló testület, amelyet a mindenkori polgármester vezet. Az irányító testület 3 munkacsoport adatait összegezve kell, hogy elkészítse az integrált stratégiát 2014 szeptemberéig. A feladat kiemelt jelentőségű, hiszen a TFK és az ITS megalkotása alapozza meg Székesfehérvár és térsége számára a 2014-2020-as uniós programozási időszak forrásainak lehívását. Székesfehérvár tehát elfogadta azt a stratégiai tervezést támogató és az elkészülő tervdokumentumok szakmai legitimitását biztosító projektszervezeti irányítási struktúrát, mely a széles lokális szakértői bázisra építő tényleges tervezési munka és döntés-előkészítési folyamat megvalósítási modellje. Ehhez kapcsolódóan döntött az Irányító testület (IT) felállításáról, a testületbe delegált és meghívni szánt – önkormányzati, állami, civil érdekképviseleti, valamint a gazdasági szférát és a felsőoktatást reprezentáló - szervezetekről, illetve elfogadta az ún. tematikus munkacsoportok (MCs) kialakítását, melyekbe az egyes szakterületek érintett szervezeteit és elismert szakembereit szeretné bevonni a későbbiek folyamán.

A tervezési munka alapvető célja, hogy a stratégiai programozás rendszere és módszere tegye lehetővé a helyi igényekhez leginkább igazodó és reálisan megvalósítható program kialakítását úgy, hogy a 2014-20 EU-s programidőszakban várhatóan rendelkezésre álló fejlesztési források a lehető legnagyobb mértékben szolgálják majd Székesfehérvár növekedési, versenyképességi céljait, fejlesztési igényeit, emellett azt is, hogy a specifikusan Székesfehérvárt érintő problémák érvényesítésre kerüljenek.

Az Irányító Testület alakuló ülésén döntött működésének rendjéről, elnökéről és elnökhelyetteséről, az elkövetkező szűk egy év munkatervéről, végül napirendként az Irányító Testület a tematikus munkacsoport meghívott tagjaira vonatkozóan, a Széphő Zrt. által összeállított szakmai javaslatot tárgyalta meg. A munkacsoportok feladata közvetlenül az Irányító Testület, közvetve SzMJV Közgyűlés TFK és ITS kidolgozásával kapcsolatos döntéseinek szakmai – szakterületi kompetenciájukba utalt fejlesztési területekre vonatkozó - előkészítése, megalapozása. Az IT döntött tehát a tematikus munkacsoportok felállításáról, az egyes szakmai grémiumok meghívottjairól. A határozat szerint 3 tematikus munkacsoport kerül kialakításra: a Gazdasági versenyképesség és turizmusfejlesztés munkacsoport, a Városfejlesztés és társadalmi szolgáltatások fejlesztése integrált munkacsoport, valamint a környezet és közlekedésfejlesztés munkacsoport. Ezzel a stratégiai tervezési munka a részvételen alapuló tervezés módszertanát gyakorlati elemekre leképezve már a kigondolt színterek mindegyikén megindulhat.